34.rész

Reggel mikor felkeltem, Ő már nem volt mellettem, amitől kicsit szomorú lettem. De aztán eszembe jutott, hogy vele aludhattam és máris jobban lettem. De azért érdekelt hova ment ezért kimásztam az ágyból és úgy döntöttem megkeresem. A földszinten nem volt ezért úgy gondoltam biztos zuhanyzik. Leültem, hogy reggelizzek de Kim elém tolt egy újságot. -Remélem most boldog vagy. -dühös volt, és meg sem várva a reakciómat elvonult. Csak néztem utána, hogy mi baja lehet, de úgy gondoltam ha elolvasom biztos megtudom. Felemeltem az újságot ahol a címlapon én és Harry voltunk amint épp átkarol és úgy sétálunk. Elmosolyodtam mert tetszett a kép, hogy vele lehetek és, hogy nem álom volt, hanem valóban vele voltam. De miután kiörültem magam oda lapoztam a cikkhez, hogy ezúttal mit írnak rólunk. A cím az volt "Szerelem vagy barátság?"   Ez egy jó kérdés volt mert én magam sem tudtam, de azért elolvastam mit is írtak ezúttal.
"A One Direction szép fiúja Harry Styles és az X-factor versenyzője Jessica Prince tagadhatatlanul kedvelik egymás társaságát. Tegnap az X-factor után minden versenyben lévő tag elment, hogy kibulizza magát, kivéve Jessicát aki csak később indult utánuk Harry-vel. Ők is ugyan oda mentek ám ők sokkal korábban eljöttek mint a többiek. Láthatólag nagyon jól érezték magukat mert ölelkezve mentek vissza az X-factor házba. Hogy mi történt vagy mi nem azt sajnos nem tudjuk, de szerintünk több ez mint barátság. De döntsék el önök. Ha mégis szerelem alakulna ki köztük akkor mi szurkolunk nekik."
Elég érdekes volt ezt olvasni. És undorító is. Miért képzelik, hogy bele szólhatnak  a magán életünkbe? És az, hogy találgatnak, hogy történt-e valami vagy nem. Idegesen a földre dobtam az újságot és felálltam a székről. Elindultam fel de Steven megállított.
-Baj van? -aggodalom volt a szemében.
-Hogy baj van-e? Lássuk csak. Mindenki azt találgatja, hogy mivan vagy mi nincs Harryvel. Gusztustalanul követnek mindenhova, és ezt még az újságba is megírják. Ráadásul Harry sehol sincs. De nem nincs semmi baj. -Kihúztam a kezem a szorításából és mentem tovább. Még utánam kiabált de nem törődtem vele. Bementem a szobámba és becsaptam az ajtót. Olyan -mindent-szét-török-kit-érdekel- hangulatom volt de inkább csak elmentem zuhanyozni. A forró víz jól esett. Imádtam sokáig a zuhany alatt állni. Csak eresztettem magamra a vizet és kizártam mindent. A versenyt, a sajtót, Taylort, még Harryt is, és csak én voltam. Csak kicsit nem gondoltam semmire és senkire. Egyedül voltam itt, ahol senki nem követett és senki nem kombinált. És éppen erre volt szűkségem. Húsz percig álltam a zuhany alatt, aztán megtörölköztem és megszárítottam a hajam. Nem szerettem a hajszárítást mert mindig sokáig tartott míg rendesen megszárad de most rendesen megszárítottam mert szerettem volna húzni az időt mielőtt a többiek véleményével is találkozom. Ők sem szerették mikor rólam és Harryről írtak de persze ők azért mert így én voltam a középpontban ami egy ilyen versenyen sokat számít. De én még sem akartam ezt. Nem akartam, hogy rólam és az állítólagos szerelmi életemről legyen szó. Hiszen mit tudhatnak ők? Az ég világon semmit. Idegesen a földre dobtam a törölközöm aztán megfésültem az immár száraz hajamat. Még megnéztem magam a tükörben aztán eldöntöttem, hogy ideje lemenni. Az ajtóhoz mentem, megfogtam a kilincset, nagyot sóhajtottam és kinyitottam az ajtót.
Lementem, a többiek mind lent voltak és beszélgettek. Hanyag mosolyt villantottam aztán bementem a konyhába. Csak Tate volt ott aki egy kávét szürcsölgetett.
-Láttad mit írtak? -lóbálta előttem az újságot
-Ne is mond. -forgattam meg a szemem és leültem vele szemben
-Nem szereted ha rólad írnak? -kérdezte meglepődve
-Azt szeretem ha rólam írnak mint az X-factor versenyzője, de azt nem szeretem ha az életemről írnak amiről semmit nem tudnak. -tettem karba a kezem, dühös voltam. ismét.
-Megértelek de ezt tudtam már mikor jelentkeztél. -mondta sokatmondóan.
Nagyot sóhajtottam. -Igazad van csak nem olyan egyszerű mint ahogy elképzeltem. -az asztal szélét piszkáltam.
-Igen eleinte minden nehéz de majd belejössz. -felállt és rám nézett. -Mindenesetre én szorítok neked. -indult el a nappaliba és még vissza nézett. -a versenyhez is. -kacsintott rám és kiment.
Elnevettem magam mert azért ez kicsit vicces helyzet volt de legfőképp kínos.
-Te meg min mosolyogsz? -mondta valaki mögöttem amitől megijedtem és hátra estem a székkel
-Ahh máskor szólj ha meg akarsz ijeszteni. -Harry felsegített a földről de jól kinevetett.
-Jól vagy? -nevetgélt rajtam.
-Igen csak megijedtem -nevettem már én is.
-Min nevettél mikor bejöttem? -kíváncsiskodott
-Csak Tate mondott valamit ami vicces volt -legyintettem mintha nem lenne jelentősége
-Tate? Mégis mit? -kérdezgetett tovább
-Hagyjuk tényleg -nevettem
-Jólvan, láttad mit írtak? -terelte inkább a szót az újságra
-Idegesít mert miaz, hogy itt találgatnak? De gondolom ez ezzel jár szóval. -húzogattam a vállamat ő pedig rám mosolygott
-Nyugi csak féltékenyek amiért velem lóghatsz -viccelődött. Meg ütöttem a karját ő pedig úgy tett mintha nagyon fájt volna neki. Amitől nevetnem kellett aztán ő kicsit meghúzta a hajam olyan -megütöttél-most-vissza-kapod módon. Ott nevettünk a konyha közepén mint két idióta, pedig annyira nem volt vicces.
-Hé lassan át kell menni a stúdióba, most hívtak a mentorok. -Szólt be a konyhába Steven, amint meglátott minket elmosolyodott aztán már el is ment.
-Ideje menni. -mondta Harry aztán kimentünk a konyhából. Mindenki öltözködött, hogy átmenjünk a stúdióba. Viszonylag jó idő volt, -már ami Londonban jó időnek számított-  felvettem a cipőmet és mentünk is. Kocsival mentünk mert én nem akartam még egy újságban szerepelni ezen a héten. Mikor oda értünk a stúdióba mindenkit elkapott a pánik. Valaki ma kiesik és akkor már csak 4 marad. Mindenki izgult, senki nem akart kiesni, mindenki meg akarta nyerni. Egymásra néztünk mind az 5-en, sóhajtottunk egyet aztán bementünk az öltözőnkbe. Bent kifújtam a levegőt és felkészítettem magam a legrosszabbra is.

Mikor a színpadon álltunk mind az 5-en. Mind egymás kezét fogtuk, és izgultunk. Izgultunk, hogy ki lesz az aki most távozni fog. Ki hagyja el az X-factor házat és kinek semmisül meg az álma. Ez így elég borzalmasan hangzik, és ha úgy vesszük nem is teljesen igaz, hiszen ha kiesünk még lehet karrierünk. Még élhetjük az álmot. De azért én szeretném megnyerni. Nagyon szeretném.
Mikor a műsorvezető szándékosan váratott minket, legszívesebben oda mentem volna és rá ordítottam volna, hogy MOND MÁR! De persze nem tettem meg csak csendben vártam.
-És akinek ma véget ér ez a játék. -Hosszú hallgatás következett. Számomra túl hosszú, és valószínűleg mindenki számára mert egyre jobban feszengtek ők is.
-Akit nem láthatunk már jövőhéten. -Azt hittem fejbe dobom egy dobbal ami ott volt mögöttem. Jó ötletnek tűnt.
-Lexi. Sajnáljuk de neked véget ért. -A megkönnyebbüléstől felsóhajtóttunk de azért sajnáltuk őt hiszen akármennyire is idegesítő is néha attól még rossz érzés, hogy nem lesz ott már velünk. Lexi könnyezett, integetett a nézőknek és lement a színpadról.
-És már csak 4-en vagytok. Kim, Jessica, Steven, Luke. Sok sikert nektek.

33.rész

Amikor Taylor meglátott elmosolyodott és megsimogatta Harry karját azt hittem ott fogom megfojtani ám akkor Harry levette magáról Taylor kezét és hátra lépett egyet. Taylor meglepődve nézte egy pillanatig aztán vissza nézett rám. Szemében gúny, gyűlölet, megvetés és szerintem még féltékenység is volt. Nem tudtam, hogy minek köszönhetem ezt hiszen még soha életemben nem beszéltem vele és máris utál? Lehet még sem néztem ma olyan jól ki. Aztán mondott valamit még Harrynek utána megfordult és elment. Harry végig háttal állt nekem ezért nem tudta, hogy végig néztem ezt. Igazából örülök, hogy lerázta magáról a csajt, tudom nem kedves dolog de akkor is. Ekkor Harry megfordult és a szemembe nézett. Meglepődött, hogy itt látott de utána elmosolyodott és elindult felém. Én csak álltam nem mozdultam. Mikor oda ért hozzám rám mosolygott és azt mondta: -Nem megyünk a többiek után? -és már ment is, de én még mindig csak álltam nem tudtam mi van most. Mikor észre vette, hogy még mindig egy helyben állok vissza fordult és rám nézet. -Most nem jössz?- kérdezte, és várakozóan rám nézett. -Nem mondod el mi volt ez? -kérdeztem, ő sóhajtott egyet és megrázta a fejét. -Valóban tudni szeretnéd? -kérdezte én válaszul bólintottam egyet. Harry ismét sóhajtott aztán azt mondta: -Nem fontos igazából csak azt akarta, hogy bocsássak meg neki és elmondta, hogy mennyire sajnálja ami történt és, hogy szeret de én mondtam, hogy nem érdekel és, hogy már van más aki érdekel. Ekkor megsértődött és elment. -mondta én pedig csak bámultam rá. -Na mi az? -kérdezi. -Van más aki érdekel? -ennyit tudtam kinyögni ő pedig mosolygott. -Igen van. -nézett a szemembe. -De most akkor megyünk a többiek után? -kérdezte és vigyorgott, bólintottam és elindultunk. A sötétben sétáltunk és meglehetősen jól éreztem magam, mondjuk mindig jól érzem magam mikor vele vagyok de ez már más téma. Az járt a fejemben, hogy kire gondolhatott mikor azt mondta, hogy 'van más aki érdekel'? Talán rám? Úristen remélem, hogy rám, a gondolattól elpirultam. Harry kicsit oldalba lökött, hogy rá figyeljek és közben mosolygott. -Remek voltál a színpadon. -mondta -Bár ha egyedül énekeltél volna jobban bejött volna. -tette hozzá én pedig elnevettem magam. -Köszi de Justin nélkül nem ment volna ő nagyon csodás. -mondtam ő pedig megrázta a fantasztikus haját, amitől pár pillanatig azt sem tudtam merre vagyok. -Ha ennyire csodás mért utasítottad vissza a randit? -nevetett én pedig hitetlenkedve néztem rá és megálltam. -Csodás ember valóban de nem akartam és nem is akarok vele randizni. Egyébként te honnan tudsz erről? -csodálkoztam és tovább indultam. -Ugyan már- legyintett -mindenki erről beszél. -mondta és nevetgélt magában. -De miért utasítottad vissza? -kíváncsiskodott. Most én sóhajtottam. -Nem tudom csak nem akartam vele randizni ennyi. -mondtam aztán elmosolyodtam és hozzá tettem. -Meg úgy is van más aki érdekel. -nevettem. -Na megyünk a többiek után? -kérdeztem, ő is nevetett és elindult utánam. Csak sétáltunk és nevetgéltünk a sötétben annyira élveztem, hogy vele lehetek és, hogy ilyen jól érzem magam nem is akartam már a többiekhez menni csak megállítani az időt és örökké itt maradni vele. De -sajnos- oda értünk. Egy szórakozó hely volt, kint egy csomóan várakoztak, hogy bejussanak Harryvel hátul mentünk be mert nem akartunk találkozni egy csomó Harry rajongóval, persze imádja őket -és én is pedig nem is az én rajongóim de ugyan azért az emberért rajongunk tehát első közös pont- de néha kell egy kis kikapcsolódás. A V.I.P. részlegen voltunk ahol a többiek már iszogattak és táncoltak plusz voltak ott olyan emberek akiket nem ismertem de nem is gondoltam, hogy csak mi leszünk itt. Harryvel oda mentünk a többiekhez köszöntünk nekik és ők adtak nekünk a kezünkbe egy-egy pohár inni valót. Nem tudtam mi volt benne de mikor meg kóstoltam szörnyen erős íze volt. Harry nevetve figyelte az arcomat. -Nem bírod a piát? -kérdezte nevetve. -Nem igazán -adtam neki oda a poharamat. -Inkább valami édeset innék. -mondtam, ő bólintott. -Mindjárt hozok. -biztosított és már ott sem volt. Pár perc múlva már ott is volt és a kezembe nyomott egy rózsaszín inni valót. -Ez ízleni fog. -mondta, megkóstoltam és valóban ízlett nagyon finom volt. -Ez tényleg jó. -mondtam ő bólintott. Leültünk egy boxba ahol Steven és Cece ült. Ők ketten nagyon elvoltak ezért mi inkább egymással beszélgettünk. Nagyon sokat nevettem és remekül szórakoztam. De észre vettem, hogy Harry nem is iszik, ezért rá kérdeztem. -Te nem iszol semmit? -kérdeztem ő rám nézett és elmosolyodott. -Nem, a ma estére szeretnék emlékzeni mikor ilyen gyönyörű lány társaságában lehetek. -mondta én pedig elvörösödtem, szerencse, hogy sötét volt és nem látta mert tuti kinevetett volna. Akkor megjelent Kim és szinte bele ült Harry ölébe. -Hé nincs kedved táncolni? -mondta neki nekem pedig elment a kedvem. -Nem vagyok valami nagy táncos inkább szólj Lukenak úgy hallottam ő remek. -kicsit arrébb taszigálta és elfordult tőle. Kim mérgesen RÁM nézett, -mintha én lennék a hibás- és elment. Igazából nem érdekelt, hogy mi a baja Kimnek mert én boldog voltam. Harry oda hajolt hozzám és a fülembe súgta: -nem lépünk le? Fáradt vagyok és már sok volt. -a hangjától bizsergett a bőröm. -De mehetünk. -mosolyogtam rá és próbáltam tartani magamat. Felálltunk, még elköszöntünk a többiektől aztán kimentünk. Harry a derekamra tette a kezét és úgy sétáltunk vissza az X-factor házba. Teljességgel csoda volt, hogy út közben nem kaptam szív rohamot. Mikor vissza értünk fel botorkáltunk a lépcsőn Harry beterelt a szobájába és ledobott az ágyára. Felém mászott és a szemembe nézett. -Nincs kedved velem aludni? -mondta piszkosul szép mosollyal. A szív ezerrel dübörgött és nehezen lélegeztem. -Veled aludjak? -vontam fel a szemöldököm mert próbáltam kicsit kacérkodni vele. -Igen velem, ígérem csak alszunk, ha csak nem akarsz mást is. -perverz mosolyra húzta a száját. Megütöttem a karját és lelöktem magamról. -Csak alszunk. -jelentettem ki de én is mosolyogtam. Át mentem a szobámba, zuhanyoztam, áthúztam a pizsimet, fogat mostam és át mentem hozzá. Már bent feküdt az ágyban és mikor beléptem édesen nézett. -Na gyere. -mondta és felemelte a takaró egyik oldalát, hogy bújjak be mellé. Oda mentem és bemásztam az ágyba. Lefeküdtem és a vállára hajtottam a fejem. Ő átölelte a derekam. Oldalra fordultam ő is így tett. Egymás szemébe néztünk. Még közelebb húzott magához és átölelt. Én is átöleltem öt és mélyen beszívtam az illatát. Lábainkat össze fontuk. Egy darabig hallgattam a légzését de aztán elaludtam. Még sosem volt ennyire szép éjszakám ezt bátran állíthatom.

32. -Lehet beleszerettem?-

Nyugodtan mondhatom, hogy az X-factor megváltoztatta az életemet. Most már minden másképp van és már soha sem lesz semmi ugyanolyan mint ez előtt. Ez részben jó, részben nem. Mert már sosem fogok úgy élni mint ez előtt, nem tudom ki miért barátkozik velem. Nem tudom kiben bízhatok, nem tehetek azt amit akarok és úgy tűnik a legjobb barátnőmet is elvesztettem. Viszont, rengeteg fantasztikus embert ismertem meg, élhetem az álmom és énekelhetek. És Harry, nem tudom, hogy mi van vele vagy, hogy mik ezek az érzések de annyira szeretek vele lenni, imádom minden apró kis dolgát és remélem egy kicsit közelebb kerülök hozzá. Talán még szerelem is lehet belőle.
A hetem jól telt Justinnal rengeteget próbáltunk és egy kicsit meg is ismerhettem. Harry-vel nem igazán tudtunk beszélni mert sok dolgom volt és ő sem nagyon ért rá. A próbákon sokszor rontottam mikor eszembe jutott, hogy Harry épp Kimmel és Taylorral próbál. Annyira nagyon zavart de nem tehettem semmit. Remélem Harrynek van annyi esze és nem fogadja vissza mert Taylor biztos, hogy vissza akarja szerezni ez nyilvánvaló de mondjuk Kim is ott van és ő egész biztos, hogy nem engedi őket kettesben beszélgetni tehát azért annyira nem kellett félnem. Justin meghívott egyik próba után vacsorázni, aranyos volt tőle de nemet mondtam, arra hivatkozva, hogy fáradt vagyok. Biztos csak barátkozni akart de eszembe jutott Harry és amit mondott biztos volt rá valami oka. Talán olyat tudott róla amit én nem ezért inkább nem mentem vele. Meg egyébként is Harry az akiért oda vagyok. Azt akarom, hogy ő hívjon vacsorázni más nem igazán érdekel ha csak barátkozni akar akkor sem. Minden gondolatom ő volt. Mindenhol a káprázatos mosolyát és a göndör fürtjeit láttam. Minden percben arra vágytam, hogy velem legyen és átöleljen, érezzem a fantasztikus illatát és a lélegzetét a nyakamon. Lehet beleszerettem? Éppen ezek jártak a fejemben mikor kopogtak a szobám ajtaján, gyors felálltam és kinyitottam az ajtót. Luke állt az ajtóban, szőke haja még kócos volt ami nagyon aranyosan állt neki. -Jóreggelt -mosolygott rám. -Neked is. -köszöntöttem és kitártam az ajtót jelezve, hogy bejöhet de nem jött. -Csak szólok, hogy hamarosan indulunk a fő próbára csak szólni akartam. -mondta kedvesen. -Köszönöm, hogy szóltál mindjárt megyek. -mosolyogtam vissza ő köszönés képpen intett és elment. Becsuktam az ajtót és mivel már fel voltam öltözve ezért nem kellett sokat készülődnöm. Lementem a többiek közül páran már elmentek. Én is elindultam. Mikor oda értem már nagy volt a káosz -mint általában- mindenki ide oda rohangált, hogy minden jól menjen az esti show alatt. Justinnal elpróbáltuk minden remekül ment szerintem. Ő is megdicsért. Aztán következett az élő adás minden remekül ment. Szerintem fantasztikusak voltunk. Justin nagyot alakított mint általában szokott. Később mindenki el akart menni bulizni én Harry-t kerestem mert a héten alig beszéltünk és már hiányzott. Megnéztem mindenhol de nem találtam sehol, gondoltam vissza megyek az X-factor házba de mikor kiléptem a stúdió ajtaján láttam ahogy Harry nekem háttal áll és elég közelről beszélgetnek..... Taylorral.

31 'Ő is csak egy idétlen hülye"

Az életem csodálatos volt, legalábbis így éreztem. Éppen az álmomat élem, énekelhetek egy tehetség kutatóban, az egyik kedvenc énekesemmel. Persze nem volt minden olyan happy. Harryvel való kapcsolatom bizonytalan volt. Míg én kezdtem őt megszeretni addig ő barátjának tekint. Néha úgy érzem ő is többet érez. Mikor megcsókol, hozzám ér vagy csak mélyen a szemembe néz. De lehet, hogy más lányokkal is így viselkedik ettől a gondolattól felfordult a gyomrom. Szeretném ha nem csak én látnék többet ebbe a dologba és valóban ő is érezne irántam valamit de nem hiszem, hogy ezt valaha is meg merném kérdezni tőle. Levánszorogtam a közös helységbe és köszönés képen intettem egyet. Már reggel friss voltam a tudattól, hogy Justinnal énekelhetek nem hagyott sok időt az alvásra és meglehetősen fel voltam pörögve. Kinyitottam a hűtőt és kivettem egy kis narancs levet. Ittam egy kicsit de nem reggeliztem, egy falat sem ment volna le a torkomon. Igen mióta itt vagyok mindig van valami ami miatt nem megy az evés. Pár kilót tuti leadtam. Ha valaki fogyni szeretne ajánlom neki az X-faktort. Már nagyon kevesen voltunk és meglehetősen fura volt, hogy nem volt az a hangzavar. A kanapén Tate beszélgetett Cecevel. A konyha pultnál Carly és Lexi nevetgéltek valamin. A többiek még nem voltak lent, bizonyára még aludtak. Én is gyors vissza mentem a szobámba és felvettem egy bézs színű blúzt hozzá illő nadrággal -mivel Londonban nem volt valami meleg- a hajamat lófarokba fogtam és elégedetten néztem vissza magamra a tükörben. Sosem voltam az a beképzelt lány, mindig találtam magamban valami hibát ami miatt befuccsolt az önbizalmam de most úgy éreztem minden rendben. Reméltem, hogy látom Harryt mielőtt elmegyek ének próbára de ez nem volt valószínű mivel ő szeretett sokáig fetrengeni, ezért ötletöl vezérelve besurrantam a szobájába. Óvatosan becsuktam az ajtót és a szemem Harry fedetlen felső testére tévedt. Fantasztikusan nézett ki a tetoválásokkal borított testrész. Nem volt túl izmos de nem is kellett, hogy az legyen, éppen megfelelő volt. Tártot szájjal bámultam mire megszólalt: -Tetszik a látvány? -az arcom  pipacspiros lett és zavaromban dadogtam össze vissza. Harry kinyitotta a szemét és hangosan nevetett mire én még jobban zavarba jöttem. Épp most kapott rajta, hogy bámulom és remekül mulat ezen. Legszívesebben apró méretűre zsugorodtam volna de sajnos ez nem volt lehetséges. -Én csak..azt néztem alszol-e. -Ez nem volt valami jó magyarázat de most már mindegy. Harry kuncogva felült és rám emelte tekintetét. -Szeretnéd, hogy felálljak, hogy jobban csodálhass? -kérdezte szemtelenül mire a földön talált párnával fejbe dobtam. Nevetett és megrázta a fejét. -Aranyos vagy mikor zavarba jössz. -mondta én pedig ismét zavarba jöttem. Kellet nekem bejönnöm ide, én meg a nagy ötleteim. -De most, hogy te már kibámultad magad itt az én időm. -mondta és mutatott felém, hogy vetkőzzek. Nem tudom komolyan gondolta-e de a szemem elkerekedett és furán nézhettem rá mert kitört belőle a nevetés. -Csak vicceltem de látnod kéne az arcod. -vigyorgott én meg közelebb léptem. -Csak azért jöttem, hogy köszönjek mert mindjárt mennem kell ének órára. -tördeltem a kezem és le-le pillantgattam a felső testére. -Rettenetesen izgulok, hogy Justinnal dolgozhatok. -vallottam be mire ő kérdőn nézett rám. -Nem hiszem, hogy olyan nagy szám lenne a gyerek, nem kell túl reagálnod. -El sem hittem amit mond. Nem lenne nagy szám? Persze nem mindenki rajonghat érte de akkor is, nem értettem mit akar ezzel. Látva a megdöbbenésem hozzátette. -Persze megértem ha izgulsz de semmi okod rá, Ő is csak egy idétlen hülye gyerek mint az a Luke. Semmi értelme túl aggódnod magad. -vonta meg a vállát. -Amúgy is simán leénekled a színpadról bármikor. -kedves volt, hogy így gondolja de akkor sem értettem a dolgot. Lukeot utálja oké ezt már tudtam és megértettem de Justinnal mibaja? Sosem említette, hogy bármi rossz kapcsolat lenne köztük. -Ööö oké, köszi. Jobb ha most megyek mert elkésem. -ennyit tudtam kinyögni és hátrálni kezdtem. Harry gúnyosan mosolygott és a fejét rázta. -Menj csak. -szólt még oda aztán kimentem az ajtón. Hát ez remek volt. Nem igazán értettem ezt a fajta megnyilvánulást de biztosan remek oka volt, hogy ezeket mondja. Hamar oda értem az ének próbára. Justin még nem volt itt ezért Mrs.Morgannal beénekeltünk addig. Nem igazán szerettem a beéneklés dolgot de hát muszáj volt. Egy ideje gyakoroltunk mikor Justin megérkezett. Azonnal mosoly terült szét az arcomon és oda köszöntem neki. Ő is hasonlóképpen üdvözölt aztán elnézést kért, hogy késett. A kisugárzása lenyűgöző volt, jobban átjött mint a tévében vagy egy újságban. A mosolya beragyogta az egész termet és a közelében mindenki másnak is mosolyognia kellett. Elképesztő fiú volt nem is értem Harry miért mondta, hogy nem nagy szám. Láthatóan elég nagy szám nem is értem hogy nem veszi észre. Miután elkezdtük a próbát még jobban a hatása alá kerültem. Remekül énekelt és ez jó hatással volt rám is. Segített ha valamit rosszul csináltam és nagyon türelmes volt velem. Megdicsért, hogy gyorsan megtanultam a dalt persze nem mondtam el. hogy mielőtt megkaptam már akkor ismertem hiszen imádom de szerintem sejtette. A próba remek hangulatban telt rengeteget nevettünk még Mrs.Morgan is ami meglepő mert ő ritkán nevet de hát Justin ezt hozza ki az emberekből, csakis a jót.A próba végén Justinnal együtt mentünk ki a hidegbe és meglepődtem, hogy egy csomó papparazzi állt ott és fényképeztek meg kérdezgettek amiből semmit nem értettem mert egyszerre beszélt az összes. Meglepődtem mert nem jönnek ide általában de most Justin is itt van szóval megértettem a dolgot. Justin mosolygott a kamerába és én is erőt vettem magamon, hogy ne úgy mutassak mint egy idétlen lány aki megdöbbenve bámul az emberekre. Mosolyogtam és figyeltem a történéseket. Pár kérdést már kitudtam venni. Az egyik egy barna hajú idősödő férfitől jött.: -milyen együtt dolgozni Jessicával? -gondolom ezt Justintól kérdezte mire oda nézett a kérdezőre és őszinte mosollyal válaszolt. -Remek, ő nagyon tehetséges és igazán gyorsan tanul. -válaszolt és karjával átölelte a vállam. Megborzongtam az érintéstől de örültem neki. Egy másik nő kérdezte immár tőlem, hogy hogy érzem magam amiért egy ilyen hírességgel énekelhetek együtt mint Justin. Rá pillantottam Justinra aztán vissza a vöröses hajú nőre és válaszoltam. -Elképesztő. Ő nagyon kedves és mindenben segít, örülök, hogy őt kaptam mert nagy rajongója vagyok. -Justin rám nézett és elmosolyodott. Kicsit belepirultam aztán még válaszoltunk pár kérdésre de aztán tovább indultunk. Justin elkísért egészen az X-faktor házig és elmondta, hogy eddig is nekem szurkolt sőt még szavazott is rám de most, hogy vele énekelek és megismerhet kicsit még jobb benyomást tettem rá. Ez nagyon jól esett tőle mert nem gondoltam, hogy valóban ennyire kedves az emberekkel mint ahogy látszik de ez beigazolódott és ennek nagyon örültem. Kissé fáradt voltam mivel egész este nem aludtam az izgalomtól és ez a délutánig tartó próba is betett ezért elköszöntem Justintól és bementem a házba. Beinvitáltam őt is egy kicsit de sietnie kellett mert még el kellett mennie egy fotózásra valami reklámmal kapcsolatban. Cece és Carly kérdezgette, hogy milyen élőben Justin és, hogy milyen vele dolgozni aztán meglepetésemre még Lexi is odajött, hogy kérdezgessen és elmondta -féltékeny vagyok amiért te kaptad őt. Rohadt szerencsés vagy remélem tudod. De majd mi is találkozhatunk vele. -mosolygott -És mond csak élőben is olyan helyes? -kérdezte csillogó szemmel én pedig mosolyogva válaszoltam. -Még annál is helyesebb. -áradoztam és együtt nevetgéltünk pont mikor Kim megérkezett. Ahogy meglátta, hogy Lexi velem beszélget a szeme elkerekedett de aztán oda jött és ő is letelepedett a kanapéra. -Cseszd meg, hogy Justint kaptad nekem meg maradt a rinyálós Taylor. Komolyan legszívesebben kivágtam volna az ablakon. -mondta és lábát feltette a kanapéval szemben elhelyezett kis asztalkára. Rá emeltem a tekintetem és nem tudtam megkérdezem-e vagy sem de úgy döntöttem megkérdezem mit veszthetek nem igaz? -És Harryről is mondott valamit? -vissza fojtott lélegzettel vártam a választ. Ő rám emelte a tekintetét arcából megvetés és enyhe gúny tükröződött és már meg is bántam a kérdést. -Miért érdekel annyira? -kérdezte végül. Megvontam a vállam és az asztalt kezdtem nézegetni mintha olyan érdekes lenne. -Semmi csak kíváncsi voltam. -biztos észre vette, hogy hazudtam de mindegy színésznek nem megyek el az tuti. -Igen kérdezte -válaszolt aztán- és mondta, hogy vissza szerzi tőled. De mindketten nevetségesek vagytok mert egyikőtöket sem akarja jobb lenne ha már észre vennétek és nem képzelnék ennyit magatokról. -Mondta és felállt, Lexi követte és felvonultak a lépcsőn. Remek. Totálisan megsemisülve ültem a kanapén. Cece a térdemre tette a kezét és együtt érzően megpaskolta. -Nyugi ez nincs így. Biztos vagyok benne, hogy sokkal több esélyed van nála mint bárki másnak. -biztatóan rám mosolygott én pedig bólintottam aztán felálltam és én is felmentem. Azt hiszem ma sem fogok túl sokat aludni.


Na sziasztok. Tudom, hogy sokáig nem volt rész és most kezdhetném a bocsánat kérést de nem fogom. Nem azért nem írtam mert nem akartam hanem mert nem tudtam. Egy nagyon nehéz időszakon mentem keresztül. Rémes napjaim voltak. Kórházban voltam 2x is. Megbántottak, csalódtam emberekben. Aztán újra visszatértek páran de totálisan összekuszáltak mindent. Nem tudom mit mondhatnék tényleg nem tudtam írni. Ha elkezdtem csak a saját fájdalmamat tükrözte amit írtam ezért inkább hagytam. Most már viszonylag jól vagyok és már tudom folytatni szóval ismét vissza tértem és remélem tetszett. Azt hiszem mostmár nekemis tetszik az irásom. sokat javul és mikor vissza olvastam ezt a részt határozottan tetszett. Nem beképzeltség csak tényleg igy gondolom. Azt hiszem fejlődtem amit nektek köszönhetek. Imádlak titeket és remélem még maradtatok páran.

30. 'szereted még?'

A hétfői napom csodálatos volt vagy inkább hihetetlen. Nem is tudom melyik, kicsit talán mindkettő. Életem egyik nagy álma vált valóra. De kezdem talán az elején.
Reggel felkeltem és lementem reggelizni. Luke már lent volt és kérte, hogy csatlakozzam hozzá és Carly-hoz. De Steven ott ült egyedül a kanapén ezért megráztam a fejem és leültem Steven mellé. A telefonját bámulta ezért mikor mellé ültem felnézett és elmosolyodott. -Na mi van?- bökte meg nevetve a vállam. Mostanában elhanyagoltam, ami rossz érzéssel tölt el. -Semmi. Mit csinálsz? -mutattam a telefonjára. Rá nézett a telefonjára elmosolyodott aztán vissza rám. -Csak a rajongóimtól kapott üzeneteket nézem. -vonta meg a vállát. -Milyen vicces ez nem? Rajongóim vannak. Akiért én rajongtam az most értem rajong. -nevetett fel én meg kérdőn néztem rá. Látta az arckifejezésem ezért folytatta. -Imádom Chris Brownt ő az egyik legtehetségesebb a szakmában. És most, hogy az ő dalát énekeltem megosztotta twitteren és azt írta, hogy nagy jövő áll ellőttem.-hüledezett -Érted Chris Brown szerint nagy jövő áll ellőttem. -letette a telefont és hátra dőlt a kanapén. Nevetve figyeltem és én is hátra dőltem. -Persze, hogy nagy jövő áll előtted hiszen tehetséges vagy. -dicsértem meg mert így is gondolom. Rám mosolygott aztán felállt. -Együnk valamit. -ajánlotta. Felálltam és követtem a konyhába. Reggeli után felmentem a szobámba elkészültem és lementem. L.A. már várt, hogy megkapjuk a heti dalokat. Át mentünk egy próba terembe ami fura volt mert mindig az X-factor házban kapom meg a dalt. De mikor beléptem az ajtón a szívem mintha kihagyott volna egy ütemet. A próbateremben Justin Bieber állt. Azt hittem képzelődőm ezért párszor megdörzsöltem a szemem. De valóban ott állt teljes élet nagyságban. Aztán mint egy örült rajongó (valójában az is vagyok) a nyakába ugrottam és magamhoz öleltem. Először meglepődött de aztán viszonozta az ölelésem. Nevetve elvált tőlem én pedig még mindig döbbenten néztem rá. -B-bocsánat csak annyira i-imádlak. -dadogtam és szégyenlősen lehajtottam a fejem. Justin nevetve megrázta a fejét. -Semmi baj. -nevetett. Aztán L.A. mellém állt láttam, hogy ő is remekül szórakozik. Kicsit beégtem. Na mindegy. -Akkor azt hiszem nem kell bemutatnom. -viccelt L.A. -Justin azért van itt mert ezen a héten vele fogsz énekelni. -mondta L.A. én pedig nem hittem a fülemnek. -Ez a kandi kamera? -kérdeztem hitetlenkedve. L.A. és Justin is felnevetett. -Nem Jessica, ez nem a kandi kamera. Vele fogsz énekelni. -Azt hittem el fogok ájulni de próbáltam lazán felfogni a dolgot. Nem igazán ment. Leültünk egy székre ami jól jött mert lehet, hogy elájulok, L.A. pedig elmondta mit fogunk énekelni. Justin nem rég kiadott egy zenét Be Alright címmel amit most ketten fogunk énekelni. Imádom azt a számot és Justin-t is. Régi álmom volt, hogy majd egyszer találkozom vele. Voltam egyszer egy koncertjén de ott nem valami jó helyen álltam és nem is tudtam vele beszélni de életem legjobb koncertje volt. Ezt neki is elmeséltem miután L.A. elment. Justin mosolygott és megígérte, hogy a következő koncertjére kapok egy V.I.P. jegyet. Kell ennél több? Justin nem fog a házban lakni de mindennap találkozunk majd mivel vele fogok próbálni. Van egy olyan érzésem, hogy imádni fogom a próbákat. Justinnak elkellet mennie mert meghívták valami műsorba vendégnek. Én pedig vissza mentem az X-factor házba. A mosolyomat levakarni sem lehetett volna. Lexi utánam ért vissza ő Jason Derulo-t kapta. Később a többiek is vissza értek. Luke, Ashley Tisdale-el fog énekelni. Steven, Avril Lavigne-vel. Kim pedig Taylor Swifttel hát ebből még nem tudom mi fog kisülni. Hiszen Harry-vel járt, remélem nem fognak találkozni. Lehet önző vagyok de vessetek meg. Mikor megtudták, hogy én Justin-t kaptam Lexi féltékeny volt amiért én kapom a jobbat, Kim pedig egyenesen dühöngött. A szobája ajtaját háromszor csapta be és mikor elment mellettem mindig beszólt valamit de ez legyen a legrosszabb, nem igazán foglalkoztam vele hiszen én boldog voltam. Luke és Steven örültek , hogy örülök és persze annak is, hogy ők jót kaptak. Este felé felmentem a szobámba és Harry bejött utánam. Éppen az egyik polcon pakolásztam ő pedig bejött és leült az ágyra. Rá mosolyogtam ő pedig komoly arccal ült. Leültem mellé és aggódó arccal néztem rá. -Baj van? -kérdeztem. Megrázta a fejét. -Nem, semmi baj. De mi ez a hír, hogy Justin Bieberrel fogsz énekelni? -kérdezte az arcomat fürkészve. Rögtön a fülemig ért a szám nem tehetek róla. -Igen, elhiszed ezt? -Harry furán nézett rám. -Bírod őt? -kérdezte. -Bírom-e? Imádom. A zenéje fantasztikus, a hangja mesés ő pedig egy álom. -magyaráztam. Harry elmosolyodott de a szemében mást láttam mintha bosszús lenne. -Értem. -ennyit mondott. Nem értettem és nem is akartam ezzel foglalkozni inkább a Taylor dolog idegesített. -Hallottad kivel fog énekelni Kim? -kérdeztem vissza fojtott lélegzettel. -Hallottam. -megrázta a fejét. -Miért? -kérdezte most ő, elég sejtelmes hangon. -Csak kérdeztem. -álltam fel. -Mert ugye ti együtt jártatok, gondolom még beszéltek vagy ilyesmi. -próbáltam nem kimutatni mennyire zavar ez a gondolat, és a szekrényben kotorásztam, hogy ne lássa az arcom. -Jártunk -nevetgélt. -De nem nem beszélünk már. -kínos csend volt. -Hogy, úgy mondjam elég rosszul váltunk el. -most már nem tudtam tovább visszafogni az érdeklődésemet. -Miért? -kérdeztem és újra vissza ültem mellé. -A kapcsolatunk első fele remek volt. Tényleg remek lány, oda figyelt rám és mindig én voltam számára az első. Szerettem őt és éreztem, hogy ő is szeret. -Mikor ezeket mondta éreztem magamban a féltékenységet. Rémesen zavart, hogy így beszélt róla. Egy lányról aki nem én vagyok és aki itt lóg majd egy hétig. REMEK. -De aztán valami megváltozott. Már nem volt olyan gyengéd és már nem éreztem, hogy szeret. Persze ezt neki nem mondtam de mindig bennem volt. -kis szünetet tartott. -Aztán kiderült, hogy megcsalt. -a rossz emlékekre össze rezzent. -Nem viseltem túl jól a dolgot ezért olyanokat mondtam neki amiket nem kellett volna. Ő pedig dühös lett és bevallotta, hogy nem csak egy sráccal csalt meg és elment. -mesélte. -Utána persze többször hívogatott, hogy megbánta és, hogy szeret még de engem már nem érdekelt. -fejezte be és rám nézett. Nem nagyon tudtam mit mondani. Ezért azt mondtam ami először az eszembe jutott. Kár volt. -És szereted még? -megráztam a fejem. -Bocsi ez nem rám tartozik én csak... -de közbe szólt. -Nem, semmi baj. -biztatóan rám mosolygott. -Nem szeretem már. Leginkább gyűlölöm amiért ezt tette velem. -Én is gyűlöltem amiért ezt tette vele de ezt nem mondtam. -Semmi baj. -simítottam meg a hátát. -Egész biztos lesz egy lány aki nem ver át és mindenkinél jobban szeret majd. -néztem a szemébe. -És biztos, hogy lesz egy lány akit mindenkinél jobban szeretsz majd. -folytattam és még mindig a szemébe néztem. Elmosolyodott és azt mondta: -köszönöm. Te egy fantasztikus lány vagy. A férjed lesz a világ legszerencsésebb embere. -mondta. -Az lesz a legszerencsésebb aki a te feleséged lesz. -nevettem. Ő is nevetett aztán megpuszilta a homlokom. -Nagyon remélem. -mondta aztán felállt és kiment az ajtón. Mosolyogva hátra dőltem és magamban mindennek lehordtam Taylor-t. Egyben boldog voltam amiért Harry elmesélte nekem ezt az egészet. Úgy érzem bízik bennem. Mert senki nem tudja mért szakítottak pontosan. Nem mondták el a médiának és gondolom csak a közeli ismerősök tudják. És még Justin is itt van. Ez egy fantasztikus nap. Mosolyogva hátra dőltem és eldöntöttem magamban, hogy ha Taylor Harry közelébe megy akkor velem gyűlik meg a baja.


Itt az újrész remélem tetszett:)) A Harry és a Taylor szakítás ugyan úgy kitalált mint minden más. Igazából nem tudom miért szakítottak persze sok féle változatot hallottam de nem lehet tudni mi igaz. És a Taylor rajongóktól bocsi ez nem ő ellene irányul. A zenéit én is imádom..
A részről: Próbálóm hamar hozni a kövit:) és kérnék pár hozzászólást is meg feliratkozokatmég:)) Az eddigieket pedig köszönöm:))<333 Puszi L. a blog facebook csoportja. https://www.facebook.com/groups/506281439465228/

29. 'ha szűkséged van egy barátra'

Szombaton a srácok fellépése után teljes mámorban voltam. Amikor Harry annál a sornál a szemembe nézett. Az arcán és a szemében is őszinteséget láttam. Levegőt is alig kaptam, a szívem a torkomban dobogott és csak őt láttam pedig öten voltak a színpadon és körülöttem több száz ember mégis csak ő volt számomra, és esküdni mernék, hogy ő is csak engem látott. Mikor befejezték a dalt mindenki örülten tapsolt én pedig pár másodperces késéssel de csatlakoztam. A srácok meghajoltak és lesiettek a színpadról. Még akkor is mindenki tapsolt. Kétségtelen nagyon tehetségesek. A műsor után vissza mentünk X-factor házba. Mindenki fáradt volt ezért felmentünk a szobánkba. Luke feljött egy kicsit beszélni az előadásról. Mindenkiről elmondta a véleményét kivéve a srácokról. Persze én sem hoztam szóba de azért kíváncsi lettem volna, hogy ő mit gondol. Aztán ő is elment lefeküdni mert késő volt. Én pedig lementem inni. Kivettem a hűtőből egy üveg vizet és bele ittam. Harry és Niall éppen akkor jöttek le mikor felfelé indultam. -Hát te? -kérdezte Niall. -Csak inni jöttem. -mutattam fel az üveget. -és ti? -érdeklődtem. -Éhes vagyok. -mondta Niall mintha ez tök egyértelmű lett volna. -Okééé, de én lefekszem. -Niall rohant a konyhába kaját keresni. Harry pedig velem szemben állt. Szemembe nézett amitől rögtön felkeltek a pillangóim. -hogy ezek sosem tudnak lenyugodni - és elmosolyodott. Olyan aranyosan mosolygott, hogy belepirultam és lesütöttem a szemem. Harry halkan kuncogott én pedig ismét ránéztem. -Remek voltál ma. Egész biztos, hogy te fogsz nyerni. -dicsért meg. -Köszönöm -hálálkodtam- Ti fantasztikusak voltatok. Ez lett a kedvenc számom. -mosolyogtam. -Truly Madly Deeply Love with you -dúdoltam Harry pedig mosolygott. -Nekem is. -nézett a szemembe. -Ez egy remek dal. -mondta. Elmosolyodtam az emléken amikor a színpadon énekelte és rám nézett aztán kikerültem és elindultam fel. -Megyek mert késő van. -mondtam felfelé sietve. Harry csak nevetett és bement Niall után a konyhába. A szobámban befeküdtem az ágyba és már majdnem elaludtam mikor csipogott a telefonom. Kivettem a párnám alól és feloldottam. A kijelzőn Harry neve villogott ezért gyorsan megnyitottam az üzenetet. 'Truly Madly.. Jó éjszakát szépség.'  Ez az üzenet annyira a szép volt, hogy amíg el nem aludtam addig olvasgattam.
Reggel mikor felkeltem még mindig a kezemben volt a telefon. Mosolyogva kikeltem az ágyból és elmentem zuhanyozni. Megmostam a fogam, megcsináltam a hajam és felöltöztem. Fél kilenc fele kész lettem és lementem a többiekhez. Páran reggeliztek, valaki pedig tv-t nézett vagy csak beszélgetett. Harry éppen Zayn-el és Liammel beszélgetett. -Sziasztok.- köszöntem általánosságban. Páran oda fordultak és intettek. Valaki pedig oda sem figyelt -Kim és Lexi - Leültem a konyhába és csináltam magamnak egy szendvicset. Louis mellém ült. -Na mi a helyzet? -kérdezte. -Semmi. -vontam meg a vállam. -Ma elmegyünk. -kezdte -de ha bármi van hívj fel és helyre rakom ezt a seggfejt. -célzott Harryre én pedig felnevettem. -Jó majd szólók. -nevettem. -De komolyan. -váltott komoly arckifejezésre. -Ha szűkséged van egy barátra, én itt vagyok. -mosolygott. -De nehéz lesz az a búcsú. -szomorkodtam. Lou pedig fél kézzel át ölelt.
Tizenegy fele bementünk a stúdióba. Ott mint mindig teljes káosz volt. Mindenki fel alá mászkált, hogy minden rendben menjen. Elpróbáltuk a felállást, és megcsinálták a hajunkat. Mindenki készen állt. Már csak pár perc volt kezdésig én pedig egyre jobban izgultam. Egyre szorosabb a verseny. Senki nem szeretne kiesni de valaki ki fog sőt nem sokára már csak egy marad, a többieknek pedig véget ér. Ezt semmiképp nem akarom, nem szeretnék kiesni. Minden versenyzőt a színpadra hívtak. Felálltunk egymás mellé és vártuk, hogy a műsor vezető elmondja a heti kiesőt. Lehetett látni az izgalmat mindenki arcán. -A héten akire a legtöbben szavaztak .... -a közönség egyszerre ordítozott de mindenki más nevét ezért semmit nem lehetett kivenni. -Nem más mint.. -még nagyobb lett a nyüzsgés a stúdióban. -Jessica Prince. -mikor kimondta a nevem nem hittem a fülemnek. Már majdnem itt  vége és most is én lettem az első. Rettenetesen boldog voltam. A második helyezett Luke lett. Megöleltem és gratuláltam neki. A harmadik Kim lett. Negyedik helyezett Steven. És már csak Lexi maradt és a Hollywood Ending csapat. Kettőjük közt dől el ki megy ma haza. Persze a műsor vezető megint sokáig húzta a dolgot de végül Lexi maradt bent. A srácoknak haza kell menni. Ettől szomorú lettem mert nagyon kedveltem őket. Nagyon tehetségesek nem nekik kellett volna kiesni. A ház is üres lesz nélkülük. Elbúcsúztunk a srácoktól mikor vissza értünk. Aztán jött a nehezebb feladat. A One Direction fiúktól is el kellett búcsúzni. Először Liam jött oda hozzám, átölelt aztán eltolt magától egy kicsit. -Továbbra is adj bele mindent nagyon tehetséges vagy. És sok sikert, mindenhez. -Hogy ezt mire értette nem tudom de mindegy is. Utána Zayn következett. Ő is átkarolt és mondott pár kedves szót. -Gratulálok a sikeredhez, és további sok sikert. -Rá mosolyogtam aztán Niall is átölelt. -Szurkolok neked és ha tudsz valami jó kajáldát hívj. -kacsintott rám. -Mindenképpen. -nevettem. Utoljára Lou jött oda. Ettől előre féltem. A héten amit itt töltött nagyon jóba lettünk és nagyon megkedveltem. Nehéz lesz tőle elbúcsúzni. Szorosan átölelt én pedig még szorosabban öleltem öt. -Így megfojtasz. -nevetett. -Muszáj elmenned? -kérdeztem de tudtam a választ. -Nyugi, minden előadásra eljövök és a próbákra is eljöhetsz Harryvel  ha van időd. -mosolygott rám nekem pedig legördült egy könnycsepp. Sosem voltam jó a búcsúzkodásban. Lou letörölte és átölelt. -Sokat fogunk találkozni ebben biztos vagyok. -nevetett. Eltoltam magamtól és a szemébe néztem. -Ígérd meg! -kértem. Ő pedig elmosolyodott. -Ígérem. -újra megöleltem. -Ha Harryvel fogtok járni úgyis sokat fogunk találkozni. -mondta, hogy csak én halljam. Ez nagyon jól hangzott de a megvalósítás nem hiszem, hogy menni fog. -Eleanor nagyon szerencsés lány. -mondtam mert így is gondoltam. Lou rám mosolygott aztán elköszönt még Harrytől. Valamit beszéltek aztán Lou hátba veregette és elindult az ajtó felé. Még vissza nézett, integetett és kisétált az ajtón. Leültem a kanapéra és hátra dőltem Harry leült mellém és átölelt. -Megkedveltek  fiúk. -mondta. A vállára hajtottam a fejem. -Én is megkedveltem őket.


Na remélem tetszett. Sokat kellett várni tudom de most már nem ígérgettek mert ha nem tudom betartani az rohadt szar érzés. Szóval ha lesz időm megírom. Próbálom minél előbb de most már nem kell ennyit várni. Szóval komizatok és remél tetszett:)) Imadlak titeket L.

28 'szeretem'

A péntek szörnyű volt. Egész nap próbáltam, tanultam és próbáltam. Nap végére teljesen kimerültem ezért mikor vissza értem egyből lefeküdtem még fürdeni sem mentem el. A One Direction srácok és persze Kim is aki szintén fáradt volt és állva elaludt volna de azért még meg nézett egy filmet velük a nappaliban, sosem hagyna ki egy ilyen alkalmat. A többiek mind lefeküdtek. Mindenki izgul a holnap miatt. Már a vége felé közeledünk, bárki kieshet és persze senki nem akar ezért mindenki szörnyen sokat próbál és gyakorol. De végül is ezért jöttünk ide ez az álmunk. Mindenki szeretné valóra váltani ahogy én is. Mindent bele adok a próbákba és próbálom a lehető legjobbat kihozni magamból mindig. Persze nem olyan egyszerű főleg ha folyton egy zöld szemű, göndör hajú srác jár az ember fejében. A vele kapcsolatos érzéseim hihetetlenek. Még sosem éreztem így magam. Mindig a közelségére vágyom, arra, hogy átöleljen, hogy megcsókoljon. De nem nagyon tetszik, hogy ez így van főképp azért mert mikor közeledik mindig hagyom magam és nem tudok ellenállni neki. De ez semmiképp sem jó így. Lehet, hogy neki ezek a csókok semmit sem jelentenek és csak játszik velem. Nem tudhatom mit érez vagy mit gondol mikor hozzám ér, mikor meglát vagy éppen gondol-e rám? Neki is egész nap a fejében vagyok? Ő is mindig rám gondol és a társaságomat keresi? Ő is az érintéseimre vágyik és arra, hogy újra lásson? Ő is a dalaimat hallgatja, hogy jobb kedve legyen vagy csak mert szereti a hangom? Őt is jó érzéssel tölti el mikor apró gesztusokat teszek felé? Ő is szerelmes belém?
Igen szeretem Harry-t. Rettenetesen szeretem. Erre, hogy jöttem rá? Nem tudom! De úgy érzem szeretem. Még sosem voltam szerelmes. Volt egy pasim még tavaly de iránta sem éreztem semmi ilyesmit. Vele egy sulibulin jöttünk össze. A foci csapat kapitánya volt. Tipikus amerikai filmbe illő kapcsolatunk volt. Legalábbis azt hittem. Három hónapig jártunk, mindenki azt mondta a suliban, hogy 'álom pár' vagyunk és, hogy mennyire összeillünk. De nem voltunk azok. Az elején még remekül működött. Aztán már elhanyagolt és meglepően sok időt töltött más lányokkal. Többször veszekedtünk ez miatt, mert szerinte féltékeny vagyok mikor semmi értelme mert ő az én pasim de láttam azokkal a lányokkal. Persze nem smárolta le őket (legalábbis előttem) de ahogyan nevetgélt velük meg flörtölt velük az kiakasztott. Lehet azért mert ő volt az első komolyabb kapcsolatom de lehet azért mert féltékeny típus vagyok. Kicsit talán mindkettő. Ezeket mindig megbeszéltük és elfogadta, hogy ilyen vagyok de aztán kiderült, hogy nem hiába voltam féltékeny mert tényleg megcsalt. Nem is egy lánnyal hanem szinte minden hétvégén. Nem is lett volna baj mert nem szerettem, most már tudom, hogy nem. Akkor még azt hittem, hogy szerelmes vagyok és, hogy ő is szeret engem ezért lefeküdtem vele. Rossz döntés volt tudom és még csak nem is volt jó. De azt gondoltam, hogy mivel első alkalom ezért kicsit rossz de aztán két hét múlva újra lefeküdtünk és akkor sem volt jó. Most már tudom azért mert nem szerettem őt, és mert ő sem szeretett engem. Nem élveztük egymást. Ő azért feküdt le velem mert szexet akart. Én pedig azért mert azt hittem szeretem. Nem így kellett volna lennie de már mindegy. Mikor szakítottam vele nem is érdekelte. Ugyan olyan maradt mint előtte. Egyáltalán nem rázta meg a dolog. Engem annál inkább. Rémesen éreztem magam. Egy hétig suliba sem mentem. Nem tudtam volna látni őt és a lányokat akikkel megcsalt vagy akikkel flörtölget továbbra is. Aztán Amber segített túllépni rajta és bármilyen nehéz is volt de szembe néztem vele. Vele és mindenkivel a suliban.
De ez Harryvel egészen más mint Joshhal volt. Harryvel mást érzek mikor megcsókol vagy mikor hozzám ér. Josh láttán sosem repkedtek pillangók a hasamban. Most tényleg szerelmes vagyok.
Szombaton felkeltem és zuhanyoztam. Kipihenten ébredtem. Reggeli közben beszélgettem kicsit Lukeal aztán mentem próbálni. A főpróba után Lou elhívott ebédelni. Aminek nagyon örültem. Egyrészt mert éhes voltam másrészt pedig ha ebédelni hív biztos kedvel. Egy helyi kis étterembe ültünk be. Rengeteget nevettünk és szórakoztunk. Mikor végeztünk a kajával vissza mentünk a stúdióba. A srácok már vártak Louisra mert elkésett a próbájukról. Harry nagyon mérges volt. Persze rossz, hogy elkésett meg minden de akkor is ennyire nem kéne felhúznia ,agát. Lou csak nevetett Harry mérges beszólásain miszerint Lou miért késik mikor fontos próbájuk van? Hát igen ők már csak ilyen furák. Nem nézhettem meg őket mert be kellett ülnöm a sminkeshez meg a fodrászhoz. Miután végeztem láttam amint Harry és Lou diskurálnak valamiről. Komoly arcot vágtak aztán meg nevetgéltek és Lou megütögette Harry vállát aki csak lehajtott fejjel mosolygott. Azt hiszem kibékültek. Az előadás remekül ment. Persze izgultam de szerintem minden rendben ment. Miután mindenki fellépett következett a One Direction. Mikor kimondták a nevüket a tömeg egy emberként sikított fel és mikor megjelentek azt hittem kitörnek az ablakok annyira hangosak voltak. Sok Directioner eljött azt hiszem. A srácok a Truly Madly Deeply című számukat énekelték. Ami remekül szólt. A versenyzők a néző részen ültek egy számunkra kialakított helyen. A srácok élőbe még klasszabbak ha ez már lehetséges. A szám is fantasztikus volt, a szövegét pedig imádtam. Végig Harry-t figyeltem aki ide-oda ment a színpadon. Hol a nézőket hol a srácokat nézte. Aztán keresgélt a tömegben és a szeme megállapodott rajtam, miközben énekelte, hogy 'Truly Madly Crazy Deeply In Love With You' végig a szemembe nézett. Én pedig elfelejtettem levegőt venni. És a világ megszűnt körülöttem, csak ő létezett és senki  más.



Hát ez ilyen lett remélem azért tetszik. Éjfél van szóval bocsánat ha nem lett túl jó de fáradt vagyok. Tudom, hogy elhúztam a részt és megígértem, hogy előző héten hozom de a suli kemény. Sokat kell tanulnom. Mindenap 3-kor végzek, hazajövök tanulok és a barátaimat sem akarom elhanyagolni. Próbálom beosztani az időm de nehezen megy. Ez a érsz kicsit az érzésekről szól. Szerettem volna egy ilyet amiből tudjátok mit is érez. Nincs párbeszéd benne mert nem éreztem helyén valónak. Ami mondhatok, hogy HOLNAP! MINDENKÉPPEN lesz új rész!!! rengeteg meglepetésem van még. és remélem ti még itt vagytok nekem!
Puszii L.

27.rész 'szerezd meg'

Az ajtóban Luke állt. Szőke haja kócos volt ami remekül állt neki. Egy sima fekete pólót viselt hozzá illő koptatott farmerrel. Elég elképesztő látványt nyújtott. Ezen nem lepődtem meg mert mindig is jól nézett ki, azon viszont igen, hogy itt áll az ajtóm előtt. Mivel már régóta nem is beszélünk és kerüli a társaságomat. Meglepetten néztem rá mert nem tudtam, hogy mit is akarhat. Ha ismét Harry miatt fog velem veszekedni felképelem. Beletúrt a hajába. -Beszélhetünk? -kérdezte kedves hangon. Már rég beszélt velem ilyen kedvesen. -Ilyenkor? -céloztam arra, hogy reggel hat óra van és, hogy még aludtam volna. -Később nem tudnánk beszélni valaki mindig rajtad lóg. -a hangszíne nem változott de szemében láttam valamit azt nem tudom, hogy mit de azt igen, hogy ezzel Harryre célzott. Nem akartam kitérni erre mert kíváncsi voltam mit akarhat ezért beljebb invitáltam. Leült az ágyra aztán felállt, ismét leült aztán újra felállt. -Minden oké? -kérdeztem mert elég fusztráltnak tűnt. Oda álltam mellé mire ő megfogta a kezem és a szemembe nézett. -Nézd sajnálom amit mondtam. Sajnálom, hogy hülye voltam. Sajnálom, hogy megbántottalak. - sóhajtott. -Mindent sajnálok. De nem bírom már, hogy nem beszélsz velem. -Lesütötte a szemét. -Egy barom voltam de nem akarom elveszíteni a barátságod. -mondta kedves hangon mire a szemem megtelt könnyel és átölelt. Szorosan ölelt én pedig éreztem az illatát. Annyira hiányzott nekem ez, Luke és a barátsága. Eddig nem tűnt fel de most, hogy átölel és itt van rájöttem mennyire hiányzott. -Ne haragudj kérlek. -súgta a fülembe. Egy kicsit eltoltam magamtól, hogy a szemébe tudjak nézni. -Semmi baj, nem haragszom rád. -mosolyogtam rá -Te csak jót akartál nekem, túlreagáltam a dolgot. Talán nem így kellett volna a tudtomra hozni de nem haragszom. -A szeme felcsillant és őszintén mosolygott aztán újra átölelt.
Egy ideig beszélgettünk és nevetgéltünk. Úgy éreztem minden olyan mint a veszekedés előtt és ettől hihetetlenül boldog voltam.  Aztán kiment, hogy áthúzzam a pizsimet. Mikor kész lettem le mentem utána. Készített nekem is reggelit és ketten a pultnál megreggeliztünk. Közben nevetgéltünk és beszélgettünk. Nagyon fontos nekem Luke és nem szeretném elveszíteni. Ő a legjobb barátom. Jó volt látni, hogy ő is jól érzi magát és jókedvűen nevet. Egyre többen lettünk lent. A legtöbben mosolyogva figyeltek minket, hogy ismét jóba lettünk. Kim megjegyezte, hogy legalább leszállok Harry-ről. Szóval ő is örült, hogy kibékültünk. Később Harry jött le érdeklődve figyeltem. kíváncsi voltam, hogy ő mit szól ehhez. Először furán végig mért minket aztán kínosan elnevette magát és megrázta a fejét. Nem foglalkoztam most vele szerettem volna Luke-al bepótolni az elvesztett időt. Reggeli után mentem tanulni. Hiszen tizenhét vagyok és ezért ha kimaradok a suliból az pótolni kell. Nem örültem, hogy ezzel kell foglalkoznom de hát a kötelesség az kötelesség. Tanulás után kellett mennem ének próbára aztán táncolni. És mikor úgy éreztem, hogy már nem bírom L.A. még elküldött a kondi terembe is egy kis edzésre. Nagyon örültem neki komolyan. Húsz perc futó gép után feladtam. Zuhanyoztam és utána vissza mentem a házba. Nem vágytam másra csak, hogy lefeküdjek végre. Felmentem a szobámba és levágódtam az ágyra rémesen hosszú nap volt. Még hallottam, hogy jött egy sms-em de nem néztem meg, nem volt hozzá erőm. Ezért becsuktam a szemem és már aludtam is. Másnap reggel Luke keltett mint régen. Mosolyogva keltem fel és arcon csókoltam. Nem volt sok időm mert rohannom kellet. Meg néztem az este kapott sms-em. Harry-től jött azt írta, hogy 'Aludj jól'.  A napom ismét nagyon fárasztó volt és a végére nagyon kimerültem. Csak ebédnél pihentem amikor Harry bejött az ének órámra és elkért, hogy hadd menjek vele. Már magamban sajnáltam szegényt amit majd Mrs.Morgan-től kapni fog ez miatt az ötlet miatt. De meglepetésemre elengedett és egyet értett Harryvel, hogy ennem is kell. Igen Harry tudd hatni az emberekre. Este ugyanúgy zuhantam az ágyba és elaludtam. Mire észre vettem már csütörtök volt. De ma nem kellett mennem tanulni sem kondi terembe. Ezért viszonylag laza napom volt. Legalábbis nem dőltem be az ágyba mikor vissza értem. A többiekkel este filmeztünk. Luke nem szeretett volna mert Harry-vel még mindig nincs jóba és mivel a One Direction többi tagja is csatlakozott hozzánk ezért nem gondolta, hogy ez jó ötlet lenne. Én viszont szerettem volna velük filmezni ezért lementem és csatlakoztam. Louis mellé ültem a kanapé végére, mellette Harry ült ő mellé pedig Kim fészkelte be magát. A többiek szétterülve mindenhol. Niall egy tál popcornal jött be. Zayn megörült, hogy lesz kaja is. -Felejts el ez az enyém. -mondta Niall és magához szorította a tálat mintha valami kincs lenne. Ezen nevetnem kellet mert igazán vicces volt. Valami vígjátékot néztünk de nem igazán értettem belőle semmit mert Lou egyfolytában nevettetett. Mindenre volt valami vicces megjegyzése amin nekem nevetnem kellett a többiek nem vették jó néven mert nem hallották miattunk a filmet. Még Harry is szúrós pillantásokat küldött felénk amin meglepődtem mert ő mindig elvicceli az ilyen filmezéseket de most haragosnak tűnt. Próbáltam vissza fojtani a nevetésem de mikor Lou suttogva megkérdezte tőlem, hogy -héj ez nem a Naruto? -akkor kitört belőlem a nevetés. Mindenki érdeklődően felém pillantott én pedig lehajtottam a fejem, Lou is nevetett és a vállamra hajtotta a fejét. -Menjetek már ki mert nem hallunk tőletek semmit. -kérte vagy inkább parancsolta Liam ezért mindketten kimentünk a konyhába és még hangosabban nevettünk. Nem csak a poénon hanem mert kiküldtek minket. Három percig egész biztos, hogy megállás nélkül nevettünk aztán ittam egy pohár vizet. Lou is kért aztán kezdtünk lenyugodni. -Veled sem megyek moziba. -böktem oldalba. -Legalább nem unatkoznánk. -nevetett. -Ijesszük meg őket. -jutott eszébe mire nekem felcsillant a szemem. Egy jó poénba mindig benne vagyok. Azt tervelte ki, hogy halkan bemászunk négykézláb a kanapé mögé aztán hirtelen felugrunk és azt kiáltjuk, hogy BOOO. Az ötlet remek volt de a megvalósítás nem volt épp olyan amire számítottunk. Miközben másztunk a padlón belenyúltam valami gusztustalanba amin Lou nevetett és mikor a kanapéhoz értünk, hogy megijesszük őket már mindenki látott minket. De azért Lou azt mondta, hogy attól még megijedhetnek ezért felugrottunk és egyszerre kiabáltuk, hogy BOO. De mindenki totál idiótának nézett minket. Lou pedig tetetett sértődéssel megfogta a kezem és kihúzott a konyhába egy -Ezek milyen gyerekesek. -kiáltással. Röhögve mentem utána a többiek meg még mindig nem értették, hogy mi is volt ez pontosan de mi remekül szórakoztunk. A konyhában ülve répát ettünk(!!) és beszélgettünk miközben a többiek nézték a filmet. A beszélgetés abból állt, hogy Lou történeteket mesélt én pedig szakadtam a nevetéstől. Aztán az arca komoly lett, beleharapott a répába és felém nézett. -És Harry-vel mivan? -biccentett a fejével a nappali felé ahol épp ő ült. -Látod minden rendben vele. -nem értettem a kérdést hiszen ő is itt van látja. -Úgy értem, hogy köztetek. -forgatta a szemét. -Jaaa. -esett le hirtelen. -Semmi, barátok vagyunk. -próbáltam a legőszintébben mosolyogni. -Aha és mikor benyitottunk rátok? Ne meséld már be nekem ezt a barát dumát. Na kivele. -nézett rám a szép kék szemével. Nem olyan gyönyörű mint Harry szeme de nagyon szép. Sóhajtottam és letettem az asztalra a répát. -Semmi vagyis nem tudom. Néha ilyen aztán olyan. Nagyon kedvelem de mindig kiemeli, hogy barátok vagyunk szóval ennyi. -az asztalon lévő répát kezdtem tanulmányozni. Lou letette az ő répáját is aztán felállt és oda jött hozzám. Megfogta a kezem és felállított. Magával szembe fordított és szigorúan rám nézett. -Ne hagyd, hogy elrontsa ezt. Ő is kedvel téged. Talán még sosem láttam ilyennek, de képes elrontani mindent ne hagyd neki! Irányítsd te ezt az egészet és szerezd meg. Remek lány vagy és Harry tényleg jó srác, sosem találna nálad jobbat. Tökéletes pár lennétek együtt. -a hangja parancsoló volt és kedves is egyben. Jól esett amit mondott és talán igaza van ezt kéne tennem. Elmosolyodtam és aprót bólintottam. Lou szorosan átölelt. -Szurkolok nektek. -súgta a fülembe.


35Feliratkozó fantasztikusak vagytok. :)) És bocsi de most sokat kell tanulni de ezen a héten már csak hnap lesz nálunk tanítás szóval ha össze jön a 10 komi már holnap jön a következő. Én már várom mert most lesznek az izgi részek. :DD nem árulok el semmit de már várom, hogy azokat a részeket írjam ami nemsokára lesz. Még pár feliratkózonak is örülnék:) Ha szeretnél csatlakozni a blog facebook csoportjába: https://www.facebook.com/groups/506281439465228/
Puszii nektek L.

26.rész

Miután Harry kiment elkezdtem a szekrényben kotorászni. Ami azt jelenti, hogy feltúrtam az egész szekrényt. Mit vegyek fel egy kajálásra? Persze ha egy egyszerű kajálás lenne az oké de mivel Harryvel és a legjobb barátaival megyek kajálni ezért nem mindegy, hogy miben jelentem meg. Elő vettem körülbelül tíz féle ruhát de egyik sem tetszett. Aztán megtaláltam a szerintem tökéletes darabot. Nem akartam kiöltözni sem de azért kinézni is akartam valahogy. Megcsináltam a hajam és a sminkem. Még utoljára megnéztem magam a tükörben aztán lementem. Lent még csak Cece, Steven, Tate,  a Hollywood Endinges fiúk és Luke volt. A többiek még készülődtek. Steven lépett oda hozzám. -Jól nézel ki. -mosolygott rám. -Köszi te is. -dicsértem meg mert tényleg remekül nézett ki. Fentről hatalmas nevetés hallatszott ezért oda kaptam a fejem. A lépcsőn éppen a One Direction fiúk jöttek le mind az öten káprázatosan néztek ki. Akik majd a feleségük lesznek nagyon szerencsések. Vagyis Zayn már eljegyezte Perrie-t és Louis is egész biztos megfogja kérni El kezét. De a másik három srác most éppen szabad. Persze bármelyiknek örülnék de nem lepek meg senkit ha azt mondom, hogy nekem Harry kéne. Olyan bonyolult az egész de a gondolataim kilencven százaléka róla szól öt százalék arról, hogy ez mért van így és további öt a karrierem és a verseny. Ennek nem kéne így legyen. Mikor jelentkeztem nem gondoltam, hogy bármi is elvonja majd a figyelmem pláne egy pasi. De így alakult nem tehetek ez ellen semmit. A fiúk lesétáltak a lépcsőn egymást lökdösve és ugratva. Mosolyogva figyeltem őket. Mikor leértek a srácok csatlakoztak Stevnhez és vele beszélgettek én oda mentem Cece-hez és Carly-hoz. -Mindenki kész? -kérdezte Steven mire Louis válaszolt. -Igenis kapitány -mindenki felnevetett aztán Lexi sietett le a lépcsőn. -mindjárt mehetünk csak Kim még nincs kész. A fiúk nem örültek, hogy még várni kell és én sem főleg, hogy Kimre. Majdnem tíz perc múlva lesétált karján tíz karkötővel, a fején egy kiló sminkkel nem éppen kajáláshoz való ruhában. Mindenki elindult az ajtó felé és hallottam ahogy Kim kérdezi Lexit, hogy mért nem dicsérte meg senki, hogy milyen szép. Mire Lexi válasza: -mert éhesek és ha elkezdenének dicsérni még holnap is itt állnánk. -mire Kim helyeslően bólintott. Hát nem hiszem, hogy ez volt az oka de ha ő mondja. Kint mindenki beszállt egy autóba. A One Direction Harry kocsijával ment. A Hollywood Ending mellé beült még Cece. Kim Harryvel akart menni de oda nem fért be ezért Lexivel, Luke-al, Tate-el és Carly-val ment. Én pedig Stevennel mentem. Nem nagyon beszélgettünk mert nem volt hosszú az út és mert zenét hallgattunk. Mikor leparkoltunk a Nando's előtt mindenki kiszállt és bementünk. Egy asztalhoz ült a One Direction, Steven, Kim és én. A többiek pedig egy másikhoz mellettünk. A pincér kijött és felvette a rendelést de szegény lány alig tudta követni mert Niall felsorolta körülbelül az egész étlapot, mi is kértünk csak az volt a baj, hogy mindenki egy időben és semmit nem lehetett érteni. De aztán megkérte, hogy egyesével és így sikerült. Míg a kajára  vártunk a srácok meséltek, hogy nekik milyen volt az X-factorban. Harry velem szemben ült és néha rám mosolygott. Kihozták a kaját és elkezdtünk enni közben pedig Kim beszélt folyamatosan. Hogy mennyire izgul fellépés előtt, hogy milyen ruhákat szeret, hogy mit szeret egy pasiban meg ilyesmikről. Már mindenki nagyon unta az egészet a mellettem üllő Lou megrúgta a lábamat rá néztem és segítségkérően pillantott rám. Értettem a célzást ezért megköszörültem a torkom és beleszóltam Kim egyik volt pasijával való történetbe. -Zayn lehet már tudni mikor lesz az esküvő? -dobtam fel az első témát ami eszembe jutott. A fiúk felsóhajtottak és egy 'köszönöm' pillantást kaptam mindenkitől. Kim pedig mérgesen amolyan 'mit képzelsz magadról?' képet vágott. -Még nem tudjuk a pontos dátumot de már tervezgetünk. -mosolygott rám és látszott az arcán, hogy erről szívesen beszél. -Perrie szerencsés lány és nagyon összeilletek. -mondtam mert ez így volt. -Köszi. -mosolygott Zayn. -És Jessica te mikor akarsz férjhez menni? -kérdezte Louis. -Még nem találtam olyat akihez férjhez mennék. -nevettem -amúgy is most nem szeretnék semmi ilyesmire gondolni. -határozott voltam és igazat mondtam persze ők nem tudják, hogy valójában alig tudok az éneklésre gondolni méghozzá Harry miatt de ezt nem említettem meg.  -Szóval nincs pasi aki tetszene? -kérdezte Niall. -Lány vagyok mindig tetszik valaki, de olyan akivel komoly kapcsolatot szeretnék olyan nincs.- mosolyogtam rájuk. Kim unottan bámulta a kajáját. Harry arca megfeszült. Louis értettlen arcot vágott. Niall evett. Zayn megrázta a fejét és mosolygott. Liam ivott. Steven pedig engem nézett amolyan 'aha persze' nézéssel. Jó igen ő tudja az igazságot. -És ti mikor akartok megházasodni? -kérdeztem mert senki nem szólalt meg. -Én amint megtaláltam a lelki társamat. -mondta egy falat közben Niall. -Ha találok olyan lányt akivel ezt eltudom képzelni akkor én is elveszem. -jelentette ki Liam. -Nekem egy csomó feleségem lesz. -mondta komolyan Steven mi pedig felnevettünk. -Én már tudom ki lesz a férjem. -nézett Harryre Kim. Mindenki vissza fogott nevetéssel figyelt. -és te Harry? -kérdezte Louis. -Én? -kérdezte -nem tudom, ezen még nem gondolkodtam. -válaszolta. Az este további részében sokat beszélgettem a srácokkal és sokat nevettem rajtuk mikor őrültséget csináltak.   Mint például mikor Louis annyira nevetett, hogy az orrából jött ki a narancslé. Vagy amikor Niall felállt és átment egy másik asztalhoz és elvette a kajájukat. Csak az volt a baj, hogy nem is ismerte őket. Vagy mikor Zayn kiabált, hogy 'PINCÉRNŐ HOZZÁL CSIRKESZÁRNYAT' Harry pedig elvette a felszolgáló lánytól a tálcát amit épp másoknak vitt volna és oda dobta Zayn elé egy 'Zabálj' kiáltással. Igen nagyon visszafogottak. Mikor végeztünk kimentünk a kocsihoz és mindenki beszállt oda amelyikkel jött. A kocsiban még mindig a srácokon nevettünk. Nagyon idióták persze jó értelemben és örülök, hogy megismerhettem őket. Ezzel Steven is így volt ő is megkedvelte őket. Mikor vissza értünk mindenki elment a szobájába én pedig egy kis narancslét öntöttem és azt iszogattam. Mikor belépett Harry a házba becsukta az ajtót és rám mosolygott és oda jött hozzám. Öntött magának is narancslét és beleivott. Aztán megtörölte a száját. -nagyon csinos vagy. -mondta és ivott még egy kortyot.  -Köszi te sem panaszkodhatsz. -ittam bele én is a narancslébe. -a srácok nagyon megkedveltek. -mondta én meg elmosolyodtam. -Tényleg? -kérdeztem -Igen egész úton azt mondták mennyire jófej vagy meg aranyos és, hogy örültek, hogy leállítottad Kimet a mesélésből. -felnevettem. -Én is kedvelem őket nagyon aranyosak és jót nevettem rajtuk. -mondtam -De megyek lefekszem mert fáradt vagyok. -mondtam -Amúgy a lábad hogy van? -kérdeztem mert ma már nem láttam, hogy sántikált volna. -Már sokkal jobban. -mosolygott. -Na de jóéjt. -mondtam és felmentem a szobámba. Zuhanyoztam, fogat mostam és lefeküdtem.
Reggel arra kelletem fel, hogy valaki kopog az ajtón egyre hangosabban. Nem Harry az mert ő be is jött volna ezért az ajtóhoz mentem és kinyitottam. És mikor megláttam, hogy kiáll ott azt hittem képzelődők.


Köszönöm a sok feliratkozot és a komikat. Imádlak titeket.:) Írjatok 10komentet és jön a kövi(: Remélem tetszett a rész. Itt a blog facebook csoportja https://www.facebook.com/groups/506281439465228/

25.rész

Reggel arra keltem fel, hogy valaki néz. Az a valaki Harry volt meg is ijedtem de aztán rájöttem, hogy mit is keresek itt. Mosolyogva arcomat fürkészte én pedig álmosan felültem. -mennyi az idő? -kérdeztem. Harry továbbra is feküdt és csak nézett. Ezért átnyúltam rajta mert a telefonja az éjjeliszekrényén volt. Harry pervezül mosolygott miközben oda hajoltam aztán vissza.Megnéztem az időt ami fél kilencet mutatott, és mikor vissza tettem a telefont közben szinte rámásztam a mellettem fekvő Harryre. Gyorsan vissza másztam az én helyemre. Harry vigyorogva felült. -nyugodtan vissza feküdhetsz. -kacsintott én pedig megforgattam a szemem. -Megyek öltözni mert nemsokára itt van L.A. -mondtam neki és felemeltem a takarót. -Még van időnk. -mondta és vissza húzott maga mellé. Az mindkét kezét a fejem mellé tette és azon támaszkodott. Szinte rajtam feküdt és mosolygott. A gyönyörű zöld szemeit mélyen belefúrta az én barna szemembe. A szívverésem felgyorsult Harry pedig nem mozdult. Egymást néztük, az arcunk körülbelül két centire lehetett a másikétól. A levegőt nehezen vettem Harry pedig megnyalta a szája szélét. Amitől a pillangóim csapdosni kezdtek, ez van mindig megjelennek a jelenlétében. Egyik kezét felemelte és kisimított egy hajtincset a szememből. Aztán közelebb jött és gyengéden megcsókolt. A szememet becsuktam, kezemet pedig nyaka köré fontam. Nyelve bebocsátást kért a számba én pedig engedtem. Egyre szenvedélyesebben csókolt én pedig nem bántam. Kezét a derekam köré fonta és még jobban magához húzott. Keze a pólóm alá tévedt, mikor valaki(k) kopogott az ajtón. Harry ahogy leszállt rólam leesett a földre, én az ágyon feküdtem és próbáltam felfogni ezt, az ajtó pedig kinyílt. Négy srác lépett be először Harry-t figyelték aki még mindig a földön feküdt. Aztán pedig rám tévedt a tekintetük és amolyan 'már értem' mozdulattal megrázták a fejüket. Az arcom konkrétan olyan lehetett mint egy paradicsom. -Bocsi, azt hittük egyedül vagy. -szabadkozott Niall. -Ja, ha tudjuk, hogy dolog van nem zavarunk. -nevetett Lou. Harry felállt a földről és rám nézett. Én gyorsan kiszálltam az ágyból és lehúztam a pólóm ami valakinek köszönhetően felcsúszott. -Én megyek. -próbáltam eljutni az ajtóhoz. -Nem kell majd mi megyünk. -mondta kedvesen Liam. -Készülnöm kell mert mindjárt itt lesz L.A. -hajtottam le a fejem és mentem az ajtóhoz. -Jessica.-szólt utánam Zayn. -Örülünk, hogy megismertünk. -mosolygott rám. -Igen, amúgy kicsit piros az arcod. -tette hozzá Louis. Mire kitört belőlük a nevetés. Én megfordultam és kimentem az ajtón. A folyóson át egészen a szobámig. Aztán becsuktam az ajtót és nekidőltem. Ez szörnyen kínos volt. És ha nem jönnek be mi történt volna? Mindig megzavar valaki, egy ápoló, Steven vagy éppen a One Direction csapat tagjai. Talán ez egy jel, hogy ez nem helyes? Megráztam a fejem és próbáltam nem erre gondolni. Elmentem felöltözni és fogat mosni. Mivel késében voltam ezért nem zuhanyoztam. Mikor kész lettem le mentem a nappaliba és észre vettem, hogy már az összes mentor itt van. Leültünk, mindenki a saját csapatához és a mentorok elmondták mindenkinek a heti dalt. Én Cher Lloyd - Want U Back című számát. És elmondta, hogy a One Direction srácok azért vannak itt mert ezen a héten ők lesznek a sztárvendégek a műsorban. Ami annyit jelent, hogy előadnak majd egy számot. Persze ezt már tudtam mert Harry említette. Délután a szöveget tanultam be, elég nehéz mert Cher rappelni is szokott ami nekem nem tudom hogy fog menni.Egész nap az énektanárnál voltam ahogy mindenki más és tanultuk a szöveget. Négy óra fele kaptam egy üzenetet. 'este befejezzük amit reggel elkezdtünk?' Persze ez Harry volt. Vissza írtam neki gyorsan mikor Mrs.Morgan nem figyelt. 'Mire gondolsz?' Tudtam, hogy mire gondol de szerettem volna húzni egy kicsit. 'Tudod te azt nagyon jól ;) x' Felnevettem és Mrs.Morgan észre vette, hogy mobilozok ezért nem tudtam vissza írni. Később a szobámban feküdtem és a szöveget olvastam. Egy rövid gatya volt rajtam hozzá illő blúzzal. A lábamat a falra tettem és az ágyon feküdtem. Valaki kopogott és benyitott. Tudtam, hogy Harry az mert csak ő nem várja meg míg be engedem. Bejött és oda feküdt mellém. Sóhajtott egyet és rám nézett. -A srácokkal elmegyünk kajálni nem akarsz jönni? -kérdezte mire letettem a papírt magam mellé. -öt fiú meg én? Inkább nem. -nevettem fel és felültem. -Kim is jön meg Lexi és Steven. -mondta és mikor meghallottam, hogy Kim is megy elkapott a hányinger. Ez gonoszul hangzott de így van. -Nincs nagyon kedvem. -ültem fel az ágyon. -Gyere már legalább megismerkedsz a fiúkkal. -ült fel ő is. -Azt hiszem reggel már eleget láttak. -céloztam arra, hogy benyitottak. Harry közelebb ült és megfogta a kezem. -Nélküled nem lenne jó. És ha te nem jössz én sem megyek. A srácok megsértődnek és ők sem fognak menni és mindenkinek elszúrjuk az estéjét. -ecsetelte a helyzetet én pedig elég hülyén nézhettem rá mert kitört belőle a nevetés. -Szóval? -kérdezte afféle 'tudom, hogy győztem' mosollyal az arcán. Megforgattam a szemem és felálltam. -Mit vegyek fel? -kérdeztem és a szekrényhez igyekeztem. -Valami csinosat. -csapott a fenekemre és az ajtó felé indult. Hitetlenkedve ránéztem ő pedig mosolyogva vissza nézett. -És ha vissza értünk folytatjuk amit megzavartak. -kacsintott és kiment az ajtón.

Édeseim tudom rövid lett és, hogy sokat vártatok de annyi gondom volt és még a tanulás is. Ígérem a következőt holnap vagy vasárnap hozom. Attól függ meg lesz-e holnapra a 10koment. :)) Tényleg sajnálom hogy eddig húztam de nem találtam időt erre. Ha igen akkor meg annyira pocsékul voltam, hogy nem ment volna. De mostmár minden rendben:) Szóval 10koment és következő. És remélem tetszett:))) a blog hivatalos facebook csoportja: https://www.facebook.com/groups/506281439465228/ lépj be és elsőként értesülhetsz a hírekről:) L.

24.rész

Steven a térdére támaszkodott és úgy kapkodta a levegőt. -Mond már, hogy mi történt. -kiabáltam vele. Megfogta a vállamat és a szemembe nézett. -De ne ijedj meg. -kérte. -Steven, hogy ne ijedjek meg ha ilyeneket mondasz? -kérdeztem hisztérikusan. -Elmondanád végre? -már majdnem sírtam. -Harry a ház előtt elesett és a lábán átment egy kisebb autó. -mikor kimondta rögtön kirohantam a ház elé. Harry a földön feküdt de nem lehetett látni rajta semmi olyat ami arra utalna, hogy elütötték. Letérdeltem mellé és megfogtam a kezét. -Minden rendben? Hívtátok a mentőket? -kétségbe voltam esve. Harry mosolygott(!!) -Semmi bajom csak a lábujjamon ment át, nem történt tragédia. -mondta nevetve. -Attól még látnia kell egy orvosnak. -jelentettem ki. Steven lépett ki az ajtón. -Hívtam a mentőket, mindjárt itt lesznek. -mondta én pedig még mindig mellette térdeltem. -Túlreagáljátok. -nevetett tovább Harry és fejét hátra döntötte a földön. Pár perc múlva megérkezett a mentő. Felsegítették a földről és betették az autóba. Aztán az egyik mentős felénk fordult. -Egyiküknek be kéne jönni vele. -mondta mire Stevenre néztem és megrázta a fejét afféle 'menj csak te' stílusban. Bólintottam és beszálltam Harry mellé. A kórházban bevitték Harryt egy vizsgálóba én pedig a folyóson várakoztam idegesen. Leültem egy székre de nem tudtam ülni ezért felálltam, de egy helyben sem volt jó ezért fel-alá sétáltam. Fél óra várakozás után kijött egy doktor én pedig rögtön oda mentem hozzá. -Mi baja? Rendbe jön? -kérdeztem az orvos csak mosolygott egyet és válaszolt: -Rendbe fog jönni, nem történt nagy baj. A lábujja megsérült de nem tört el. Haza is viheti. -mosolygott és ott hagyott. Megkönnyebbülve bementem Harryhez aki egy ágyon feküdt és éppen egy ápolónővel flörtölt(!!) -Khm. -köszörültem meg a torkom a nő értette a célzást ezért ki is ment, Harry pedig nevetve rám nézett. -Látod semmi bajom. -tárta szét a karját. -Azt látom. -néztem a szöszi ápoló után. Harry felnevetett -Mehetünk? -kérdezte. -Persze -válaszoltam és elindultam ki az ajtón. -Nem segítesz? -kiabált utánam. Vissza fordultam -Nem azt mondtad, hogy jól vagy? -tettem keresztbe a karom. -De felállni nem tudok egyedül. -ült fel az ágyon. -Akkor szólj annak a kis ápolónak, biztos szívesen segít neked. -mosolyogtam rá gúnyosan. -Csak nem féltékeny vagy? -nevetett én pedig hitetlenül megráztam a fejem. -Erre? Vicces. És mért lennék féltékeny? -mentem oda hozzá és megfogtam a kezét, hogy lesegítsem. -Igaz te sokkal jobb vagy nála. -mosolygott perverzül én pedig rá mosolyogtam. -Azt mondod? -hajoltam közel hozzá. Az én szívverésem sokkal gyorsabb lett és ahogy hallottam Harryé is. Már majdnem megcsókolt amikor a szöszi benyitott. -Elnézést csak ezt alá kéne írni. -mutatott fel egy papírt. Harry mosolyogva elvette és aláírta aztán a szöszi rá nézett Harryre és elpirult. Aztán rám nézett gúnyosan és kiment az ajtón. -Hol is tartottunk? -kérdezte vigyorogva Harry. -Éppen menni készültünk. -világosítottam fel. -Én nem így emlékszem. -vigyorgott tovább. -Na gyere. -nyúltam a kezéért és lesegítettem az ágyról. -Tudsz járni? -kérdeztem, megrázta a fejét. -Akkor hívom Stevent, hogy jöjjön értünk.-mondtam ő pedig bólintott. Felhívtam Stevent aki azt mondta, hogy tíz perc múlva itt van. Addig Harryvel lesétáltunk a parkolóba. Ami úgy zajlott, hogy rám támaszkodott nekem pedig cipelnem kellet. A lépcsőn majdnem elestünk mert Harry a hajamat szaglászta(?) Mikor nagy nehezen leértünk a parkolóba vártuk, hogy Steven megérkezzen. Harry rám támaszkodva én össze görnyedve, pizsiben(mert nem volt időm átöltözni) álltunk a kórház parkolójában ahol elkezdett esni az eső és még kapucnink sem volt. -Remek este. -nevetgélt Harry. -inkább hajnal. -javítottam ki mert már fél kettő volt. Steven még sehol és az egyik bokor mögül(!!!) előjött pár paparazzi. -Már csak ez hiányzott. -próbáltam takarni magam mert egyfolytában fényképeztek. -Mitörtént Harry? - kérdezte az egyik. -Harry jól vagy? -egy másik. -Harry mért a barátnőd kísért el a kórházba? -ilyen és ehhez hasonló kérdéseket kaptunk. Semmire nem válaszoltunk mert Harryt a kórházban felhívta a menedzsere és megkérte, hogy ha lesznek újságírok ne válaszoljon nélküle. Mikor megjött Steven kipattant a kocsiból és betettük Harry-t hátra a lábát feltette az ülésre én pedig beültem előre. Még a kocsiban is fényképeztek aztán elindultunk. Viszonylag hamar 'haza' értünk és Stevennel bevittük Harry-t. Most már mindenki otthon volt. Kim felénk rohant és megállított. -Harry ugye minden rendben? Ha felhívsz elkísértelek volna én a kórházba. -fogta meg az arcát én pedig megforgattam a szemem. -Hadd vigyük fel. -tolta arrébb fél kézzel Steven. Aztán felbotorkáltunk a lépcsőn. Harry-t lefektettük az ágyára. Én pedig átmentem az én szobámba. Becsuktam az ajtót és lefeküdtem. Remek a holnapi címlapon ismét én leszek Pizsiben(!) ez remek. Már majdnem elaludtam amikor jött egy üzenetem. Kivettem a párnám alól a telefont és a kijelzőn Harry nevét láttam meg. Elmosolyodtam és elolvastam az üzenetet. 'Köszönök mindent.'  Ennyit írt de a szívem majd kiugrott. Mosolyogva eltettem  telefont és elaludtam.
Reggel lementem a többiek az asztalra mutattak. Amikor elvettem az újságot az asztalról magamat láttam a kórház parkolójában pizsiben(!!) Harry mellett. 'Harry tegnap este amikor vissza tért az X-factor házba egy szórakozó helyről, elesett az utcán. (Valószínűleg az alkohol hatása) Egy autó pedig átment a lábán. A göndör hajú énekest bevitték a kórházba és állítólagos barátnője kísérte el. Persze a két fiatal tagadja, hogy bármi lenne köztük de a kórház egyik dolgozója ezt nyilatkozta: "Be hoztam Harry-nek, hogy aláírj a távozási engedélyt és a lánnyal éppen meghitt pillanatban voltak. Ha később jövők be már csókolóztak volna" Hogy ebből mi igaz azt nem tudjuk de a két tehetség egész biztos, hogy nem közömbös egymás iránt. Reméljük hamarosan fény derül az igazságra. Harry-nek pedig Jobbulást.'  Mikor elolvastam felnéztem a többiekre, Steven nevetett, Luke lesajnálóan rázta a fejét. Kim fenyegetően nézett rám. Cece pedig mosolygott. -Harry látta már? -kérdeztem. Steven megrázta a fejét ezért felmentem a lépcsőn és bementem Harry szobájába. Már fent volt és a telefonját nyomkodta. Oda dobtam neki az újságot és mosolyogva rám nézett. Mikor meglátta az arcomat elkomorodott. -Mi van? -kérdezte. Az újságra mutattam ő pedig elolvasta. Amikor végzett ledobta a földre és elnevette magát. -Szerinted ez vicces? -akadtam ki. -Mért nem? -kérdezett vissza. -Mindenki azt hiszi, hogy járunk. -világosítottam fel. -És ez azért baj mert...-várta, hogy befejezzem. -Mert ez nem így van. Nem szeretném ezt az egészet. Persze semmit sem tehetünk de jó lenne, ha legalább komolyan vennéd. -mentem volna el de a kezemnél fogva vissza húzott és az ágyra estem. -Mért érdekel mit mondanak mások? Mi tudjuk az igazságot az a lényeg. -nézett a szemembe. -Nem tudom, vagyis nem akarom ha .. -elcsuklott a hangom az arcomat a tenyerembe temettem. -Ne reagáld túl. Már mindenki azt hiszi, hogy együtt vagyunk még a srácok is, de nem számít. Ezek nem fontos dolgok. És egy idő után úgy is rájönnek, hogy nem igaz. -mondta és elvette a kezemet az arcomtól. -Milyen srácok? -kérdeztem kíváncsian mert nem tudtam kire gondol. -A bandából. Akárhányszor kések egy próbáról mindig azt mondják, hogy biztos azért mert veled voltam. -nevetett fel. -és mindig kérik, hogy mutassalak be. -mosolygott kedvesen. Megráztam a fejem és én is elmosolyodtam. -Na végre. Sokkal szebb vagy ha mosolyogsz. -mondta és felült az ágyon. Közeledett felém aztán kinyílt az ajtó. Mindketten oda kaptuk a fejünket. Steven mosolyogva megrázta a fejét. -Már tudom mit látott az az ápolónő. -nevetett fel. -Semmit nem látott de megyek mert készülődnöm kell. -álltam fel. -Hát persze, hogy nem látott semmit. Egyébként kicsit piros az arcod. -nevetett tovább. Harry megrázta a fejét mosolyogva aztán kedvesen rám mosolygott. Én pedig kimentem az ajtón és bementem a szobámba. Benéztem a tükörbe és nem kicsit volt piros az arcom. A francba. Gyorsan zuhanyoztam, aztán felöltöztem, fogat mostam, megcsináltam a hajam és lementem. Már nem volt ott szinte senki ezért gyorsan reggeliztem és át mentem a stúdióba Steven társaságában. Sétáltunk mert jó idő volt és körülbelül tíz percre van. Már majdnem oda értünk mikor megszólalt. -Mikor mondod el neki? -kérdezte. -Mégis mit? És kinek? -kérdeztem mert tényleg nem tudom, hogy mire is gondol.  -Harrynek, hogy szereted. -értetlenül néztem rá. -Nem szeretem. -nyomtam meg a nem szót. -Aha, -hagyta rám. -Mikor mondod el neki? -tette fel a kérdést. -Talán soha. -válaszoltam. -De most menjünk be. Késésben vagyunk. -mosolyogtam rá és bementem az ajtón mert idő közben oda értünk. Itt már mindenki sürgött-forgott. Az emberek fel-le mászkáltak és csinálták a dolgukat. Én beültem a fodrászhoz aztán a sminkeshez. Később el kellett mennem a stylisthoz. Amiről mindig Harry jut eszembe. Mármint a szóról, Stylist - Styles. Vicces. Na jó annyira nem de azért nekem tetszik. Persze minden ami vele kapcsolatos. Elpróbáltuk a bejövetelt és a sztár fellépő ma Tate lesz. Jövő héten pedig a One Direction végre találkozhatok velük.
Már csak fél óra volt a kezdésig amikor eszembe jutott Harry, vagyis oké egész nap a fejemben volt de most eszembe jutott, hogy mégis mivel jut el ide mikor nem is tud felállni egyedül. Gyorsan tárcsáztam egy csengés után felvette. -Hiányzom? -kérdezte köszönés nélkül és hallottam ahogy mosolyog. -Vicces, de nem csak azért hívlak mert eszembe jutott, hogy nem tudsz járni. Szóval, hogy jutsz el ide? -kérdeztem. -Tehát én járok a fejedben. -még így is el tudtam képzelni azt a kaján vigyort az arcán. -De nyugi Steven elvisz. -mondta én pedig sóhajtottam. -Oké akkor szia. -tettem volna le de közbe szólt. -Szia és ne aggódj mindjárt láthatsz. Tudom, hogy már alig várod. -magabiztos volt. -Csak szeretnéd. -és kinyomtam. Mekkora idióta és én mennyire imádom ezt az idiótát.
A színpadon állva észre vettem, hogy Harry már ide ért. Mosolyogva néztem aztán mintha csak megérezte volna, hogy nézem ő is rám nézett és elmosolyodott. Az első sorban ült, egy kék inget viselt farmer nadrággal és a haja előre hullott. Összességében remekül nézett ki. A műsor vezető megkocogtatta a mikrofonját ezért felé fordultam. -Lássuk ezen a héten ki lesz az első. Jessica megtartja a helyét vagy valaki más veszi át? -kérdezte leginkább magától. Pár percig várt aztán bejelentette, hogy ezen a héten ismét én lettem az első. -Jessica minden héten bezsebeled a győzelmet. Gratulálok, menj. Pihenj egy kicsit. -mondta nekem én pedig megöleltem L.A.-t és rohantam a tovább jutottaknak kijelölt helyre. A ma este Adam esett ki. Mostanában jól kijöttünk szóval sajnáltam de legalább nem valami közeli barátom vagy esetleg én. A versenyben már csak 6-an vagyunk. Kim, Lexi, Luke, Steven, a Hollywood Ending és én. Egyre szorosabb a verseny és egyre nagyobb az esélye, hogy kiessek. Ezért sokat kell hajtanom. A többiek elmentek egy szórakozó helyre ünnepelni és meg inkább vissza mentem a házba mert fáradt voltam. Zuhanyoztam és befeküdtem az ágyba. Egy ideje feküdtem mikor jött egy sms-em. 'alszol már?'  Harry küldte gyorsan vissza írtam hogy nem, és pár pillanat múlva válaszolt. 'akkor gyere át'  furán néztem ezért megkérdeztem 'hova?' nem értettem a dolgot mert tudomásom szerint bulizni mentek. 'a szobámba, nagyon unatkozom és nem tudok aludni' aztán eszembe jutott, hogy a lába miatt valószínűleg nem ment. 'menjek át?' kérdeztem vissza, tudom hogy ezt írta de akkor is. 'igen csak siess'  mikor elolvastam gondolkodtam menjek át hozzá? Tíz perce gondolkodtam mikor Harry írt egy újabb sms-t. 'Gyere már Jess. x'  nevetve felálltam és kimentem az ajtón. Aztán rájöttem, hogy bugyiban vagyok ezért gyorsan felkaptam egy pizsi nadrágot. Benyitottam Harryhez aki nyakáig betakarózva feküdt kezében a telefonjával. -Mi tartott ennyi ideig? -kérdezte. -Nadrágot húztam mert nem volt rajtam. -válaszoltam és becsuktam az ajtót. -Nem kellett volna húznod. -szomorkodott. -De gyere ide. -tartotta ki a takarót maga mellett. Fel másztam mellé és lefeküdtem. Harry felém fordult. -Gratulálok remek voltál ma is. -nézett rám felé fordítottam a tekintetemet. -Harry mi van rajtad? -kérdeztem mire fel emelte a takarót és csak egy alsó nadrág volt rajta. Megráztam a fejem és vissza tettem a takarót. -Ha akarod le is vehetem. -nevetett. -Inkább ne. -kértem. -Most mért? -piszkált tovább. -Na jó inkább megyek. -álltam volna fel de vissza húzott így rá estem. A pulzusom felgyorsult Harry mélyen a szemembe nézett és egyre közelített. Már majdnem megcsókolt mikor elfordítottam a fejem és bevágódtam mellé. Először kérdőn nézett rám de mikor nem fordultam felé elmosolyodott és ő is a plafont kezdte nézni. Harry egy idő után kezét a fejem alá tette én pedig közelebb csúsztam hozzá. Átölelt én pedig kezemet a mellkasára tettem és mélyen beszívtam az illatát. Harry derekamra tette a kezét és még közelebb húzott magához. Így aludtunk el. Ketten Harryvel a sötétben egymás karjaiban. Hát nem minden lány álma?

Köszönöm a kommenteket és a feliratkozókat:) már csak 1kell és megvan a 30. ez nekem nagy boldogság:)) Remélem tetszett a rész. Próbáltam hosszúra írni hát ez így sikerült:) 10komment és hozzom a következőt:) Puszii L.

23.rész

Pénteken amikor haza értünk felmentem a szobámba egy "fáradt vagyok lefekszem" kijelentéssel. Reggel mikor lementem észre vettem, hogy ismét címlapra kerültem. A képen Harry, Kim és én voltunk. A szövegen pedig Harry remekül szórakozott Kim és én pedig duzzogtunk. 'Harry Styles(19) tegnap este két hölgy társaságában érkezett a LondonTime műsorába. Bár állítja, hogy mindkét lány szigorúan csak a barátja de szerintünk Jessica Princeel(17) akivel már többször is összehozták több van köztük. Bár Kimberly Adams(18) is velük tartott tegnap és az autóban is ő ült elöl Harry mellett, de véleményünk szerint ő azért volt jelen, hogy ne legyen feltűnő a két szerelmes kapcsolata. Reméljük hamarosan választ kapunk a kérdésre. Minden estere mi szurkolunk.' Harry szórakoztatónak tartotta, hogy az újság szerint kell neki egy harmadik ember a kapcsolata titokban tartásához. Kim mérges volt amiért őt említik harmadik személynek. Én pedig azért voltam mérges amiért ismét össze hoztak Harryvel. Persze örülnöm kéne de mért nem értik meg, hogy csak BARÁTOK vagyunk. Mondjuk ez nekem is nehéz de Harry így tekint rám, semmit sem tehetek. Előadás után az apámmal elmentünk vacsorázni. Örültem neki mert a műsor óta nem igazán tudtunk beszélgetni. A többiek egy szórakozó helyre mentek engem is hívtak de inkább az apámat választottam, persze őket is kedvelem de azért még is csak az apám. Egy étterembe vitt és amikor oda értünk a pincér az asztalunkhoz vezetett. Leültünk és a pincér felvette a rendelést. Én spagettit rendeltem apu pedig valami húst. A pincér kihozta megköszöntük és megkóstoltam. Remek volt tényleg. -Na és mi a helyzet? -törte meg a csendet. Felpillantottam rá a tányéromból, engem nézett közben pedig bekapott egy falatott a húsból. -Hát izgulok a holnap miatt. Az ének órák megerőltetőek de szeretem, az edzések jól jönnek mert mostanában nem sportoltam semmi. -meséltem neki ő mosolyogva bólintott. -Remek voltál ma, és ismét első leszel holnap. Büszke vagyok rád, remélem tudod. -szemem könnyes lett persze csak öröm könnyek mert nagyon örültem, hogy az apám szerint jó vagyok és, hogy büszke rám. Mindig jól esik a dicséret főleg attól akit nagyon szeretünk. -Köszi apu ez nagyon jól esik. -mondtam neki mire mosolygott. -Amúgy nem tudsz valamit Amberrel? Mióta itt vagyok egyszer sem láttam, és ha hívom leráz. -tettem le a villát. -Nem találkoztam vele, és mi van az itteni barátaiddal? -kérdezte mire szómórúan sóhajtottam. -Lukeal összevesztünk. Nem is beszél velem. Hiányzik de az ő hibája volt az egész. -panaszoltam neki ő pedig megrázta a fejét. -Én nem igazán kedvelem ezt a fiút. -mondta én pedig kérdőn néztem rá, ezért folytatta. -Lehet, hogy te jó embernek ismered de szerintem jobb, hogy összevesztetek. Jó ember ismerő vagyok és nem tartom szimpatikusnak. -vonta meg a vállát én pedig inkább nem kérdeztem erről. -Amúgy mostanában Stevennel is remekül kijövünk és a Hollywood Endinges fiúkkal is sokat vagyok együtt. Cecenek pedig tetszik James a csapatból ezért vele is sokat lógunk mostanság. -meséltem neki. -Ez remek örülök, hogy jól vagy. És Harryvel mi van? Láttam ma ismét címlapon voltatok. Mennyire igazak ezek a hírek? -kérdezte nekem pedig össze szorult a gyomrom és libabőrös lettem. Nem tehetek róla ha meghallom a nevét már az ilyen hatással van rám. -Semmi nem igaz ebből az egészből. Harry csak barátként tekint rám. -sóhajtottam és ittam egy kortyot. -És te, hogy tekintesz rá? -az italomat félre nyeltem és köhögni kezdtem. Többen ránk pillantottak. -Szóval? -kérdezte ismét. Megköszörültem a torkomat és rá néztem. -Semmit apa, nem érzek iránta semmit. -hazudtam bár ezt ő is észre vette. -Jessica az apád vagyok nem tudsz nekem hazudni. Szóval mondj el mindent. -kérte én pedig sóhajtottam és elmondtam neki, hogy mit érzek amikor vele vagyok, vagy amikor hozzá ér. -Te szereted őt. -jelentette ki határozottan én pedig ismét félre nyeltem volna ha van valami a számban. -Dehogy szeretem. -ellenkeztem. -Kislányom lehet, hogy még magadnak sem mered ezt bevallani de így van. -mosolygott rám mire rémült arcot vágtam. -De ez nem probléma fiatal vagy és Harry remek srác. -mosolygott továbbra is és megfogta a kezem. -Szerelmes vagy szívem. -ismételte meg. Én még sosem gondoltam erre a dologra, mi van ha tényleg szeretem őt? Nem az nem lehet. Ő Harry Styles a híresség akit a fél világ imád. Aki szerint csak barátok vagyunk. Aki annyira jól csókol. És az illata is fantasztikus. És amikor átölel, és.... ahh le kéne állnom. Az este hátra levő részében nem beszélgettünk már erről. Mikor vissza értem a házba még senki nem volt 'otthon'. Felmentem a szobámba és zuhanyoztam. Mikor kész lettem már este tizenegy óra volt. Lefeküdtem de nem tudtam aludni. Mivan ha az apámnak igaza volt? Tényleg szerelmes lennék Harrybe? De ez nem lehet, sosem jönne össze. Ő csak barátként tekint rám, és ha meg is változna a véleménye akkor sem lehetne semmi nem? Hiszen a rajongói nem biztos, hogy örülnének neki mert nem is járunk de most is kapok egy csomó utálkozó levelet. Ha vele járnék még több lenne és nem biztos, hogy el tudnám viselni. Sajnos olyan ember vagyok akit érdekel mit mondanak mások. Csodálom az olyanokat akik nem foglalkoznak ezzel csak teszik amit szeretnének. Sajnos én nem tartozom közéjük. Ha valaki megbánt az sokáig bennem marad és nem szabadulok tőle. Nem kéne, hogy így legyen de így van. És annak az esélye, hogy Harry belém szeret egyenlő a nullával. Neki egy gyönyörű lány kell talán modell, és okos is legyen aki nem fél mások véleményétől. Ő egy tökéletes lányt érdemel, aminek én a közelében sem vagyok. Gondolat menetemből ajtó csapódás rázott ki. Felültem mert valaki lent csapta be az ajtót, amitől megijedtem. Gyors felálltam és lesiettem, hogy megnézzem mitörtént. Steven jött velem szembe és nagyon zaklatottnak tűnt. -Mitörtént? -kérdeztem tőle. -H-harry. -lihegte én pedig aggódva néztem. -Mi van Harryvel? -kiabáltam.

Aki szeretné meg tudni mi történt Harryvel kommizon:DD 10 után jön a következő és egyébként nagyon imádlak titeket:) Fantasztikusak vagytok(: Pusziii L.

22.rész

Most, hogy Harryvel már nyilvánosan is együtt lehetek minden sokkal jobb. A filmezés után lefeküdtünk aludni. Másnap korán kellett kelnem mert L.A. betett egy edzést is mindenkinek mert szerinte nem vagyunk jó formában. Ami igaz mert a kondi teremben tíz perc futó gép után alig kaptam levegőt. Mostantól mindennap próbák után be kell menni legalább egy órára. Persze Kimnek nem tetszett mert azon sírt, hogy mi van ha letörik a körme(!!) Komolyan nem bírom ezt a csajt. Amikor másnap Harry edzés előtt eljött velem kajálni mindenki furán nézett Kim persze nem hagyta ki, hogy beszóljon.
-Mi van már semmibe nézed a mentorod kérését? -nézett rám gúnyos mosollyal és ha Harry nem szól közbe eskü pofán verem. -Engedélyezve van. -mosolygott vissza Hazz és már indult is ki az ajtón. Én még vissza néztem Kim arcára. Ha nézéssel ölni lehetne már rég halott lennék. Ezért gyorsan Harry után igyekeztem. Mára meghívták Harry-t egy műsorba és megkért, hogy kísérjem el. Persze igent mondtam mert a főpróbának már vége és ráérek, meg amúgy is szívesen megyek vele akárhova. Mikor vissza értem az X-factor házba már fél hat volt. Sietnem kell mert hétre kell menni. Gyorsan zuhanyoztam, megcsináltam a hajam. De nem tudtam mit vegyek fel. Egy ilyen műsorba mit kell fel húzni? A szekrényemben kutakodtam és kerestem valamit. Egy darabig kotorásztam aztán találtam ami szerintem megfelelő. Mikor elkészültem Harry kopogott és bejött. Ahogy belépett a telefonját nyomkodta. -Jó leszek így? -kérdeztem fel nézett a telefonjáról egy másodpercre. -aha. -és újra a telefonját nézegette. Aztán ismét felnézett és csak bámult. -Most mivan?-nevettem fel. -Nagyon szép vagy. -mondta én pedig elpirultam. -Menjünk inkább.-mondtam zavartan és elindultam ki a szobából. Harry jött utánam. Mikor leértünk akartam indulni de Harry közbe szólt. -várj még. -mondta mire felé néztem a nappali közepén állt és a lépcsőt bámulta. Két perccel később Kim jött le egy eléggé kihívó ruhában. Harry végig nézett rajta, megnyalta a száját és felém nézett. -most már mehetünk. -elég furán nézhettem rá mert nem számítottam rá, hogy jön még valaki és, hogy az a valaki Kim lesz. Kim gúnyosan rám nézett. Ezzel a ruhámat akarta lenézni, engem vagy a helyzetemet azt nem tudom, bár szerintem egy kicsit mindegyiket. Harry kiment az ajtón, Kim követte én pedig mögöttük sétáltam. Harry beszállt a Rang Rover vezető üléséhez, Kim pedig mellé. Ezek szerint én ülök hátra remek lesz. Bevágtam magam a kocsiba Harry rám nézett a visszapillantó tükörből próbáltam nem kimutatni a nem tetszésemet. Aztán elindultunk. Nem erre számítottam, azt hittem amikor először ülök Hazz. kocsijába az meghittebb lesz és nem lesz plusz egy személy, és elől ülhetek mellette. De nem teljesülhet minden álmunk nem igaz? De!
Körülbelül félórát utaztunk. Kim és Harry végig beszélgettek és néha-néha Harry megkérdezte az én véleményemet is de egyébként nem voltam aktív a beszélgetésben. Mikor oda értünk Harryt rögtön elrángatta egy sminkes mi pedig Kimmel ketten maradtunk egy kis helyen ahonnan majd tudjuk nézni a műsort. A szobában egy piros bőr kanapé volt, előtte egy hatalmas tv -ahonnan majd nézzük a műsort- és egy kis asztal rajta pár sütivel és innivalóval. Kim lehuppant a kanapéra én egy kicsit hezitáltam aztán leültem a lehető legtávolabb tőle. Nem néztem rá de éreztem, hogy néz aztán a tv-ben elkezdődött a műsor és a műsor vezető kezdett el beszélni. -Ma itt lesz velünk a Jersey Shoreból ismert Snooki aki nem rég anyuka lett. De előtte a One Direction rossz fiúja Harry Styles fog mesélni nekünk az X-factor házban töltött perceiről. -a műsor vezető megigazította a nyakkendőjét és be invitálta Harryt. Amikor belépett a nézőtér felsikított, a szívem pedig megdobbant. Harry mosolyogva intett a nézőknek aztán leült az egyik fotelbe. -Harry mesélj mi van veled? -mosolygott  a műsor vezető. -Megvagyok. -válaszolt mosolyogva. -Na és milyen a versenyzőkkel lakni? Rivalizálnak egymással? -kérdezte, Harry hátra dőlt és nevetett. -Remekül érzem magam velük, és nagyon kedves mindenki. Hát én nem vettem észre ilyesmit. Mindenki jól kezeli a helyzetet. -mosolygott. -És mi van azzal a lánnyal? Jessicával? -kérdezte nekem pedig a torkomba ugrott a szívem. Kim rám nézett aztán vissza a képernyőre. -Jól van. -válaszolt és már nem mosolygott. -És igazak a hírek? Tényleg van köztetek valami? Hiszen most is elkísért ide is. -fokozta tovább Harry mozgolódott a székében aztán mosolyt varázsolt az arcára. -Semmi nincs köztünk csak barátok vagyunk. És így is kísért el mint egy baárt a, egyébként Kim is itt van. -a műsor vezető szemöldöke felszaladt. -Kim, tehát ő a barátnőd? -kérdezte, Kim mellettem öntelten mosolygott, Harry pedig felnevetett. -Nem, nincs barátnőm. Csak a barátaim mindketten. -válaszolt. -És tetszenek neked? -fokozta az őszes hajú férfi. -Gyönyörű lányok. -adott választ Harry. -És melyik tetszik jobban? -húzta tovább. -Mindketten ugyan olyan szépek. -zárta le. -És a fiúkkal, kijössz? -váltott témát mire Harry megkönyebbűlve felsóhajtott. -Igen, remek srácok. -válaszolt. A műsorvezető még kérdezgette egy kicsit de annyira már nem figyeltem. Mikor végeztek Harry oda jött hozzánk, aztán pár stáb tag kért tőle közös fotót és utána mentünk is. A kocsiban ismét hátul ültünk. De most már senki nem beszélt. Kim mérges volt mert mi az, hogy ugyan olyan szép mint én(?) Ezt még a műsor alatt kérdezgette leginkább magától. Én megbántott voltam amiért mindig kihangsúlyozza a Barát dolgot. És Harry pedig nem értette, hogy mi is van de inkább csendben maradt. Hát így telt ez a remek autókázás.


Sziasztok meghoztam a részt remélem tetszett:) A Kommenteket felviszem 10-re, Tehát 10 után jön rész:))
Itt  az blog facebook csoportja: https://www.facebook.com/groups/506281439465228/ csatlakozz. És ha névtelenül írsz írd a végére a neved köszönöm puszii <3 L.