4.rész

Tudom, úgy volt hogy holnap teszem fel de megírtam ezért itt van. Holnap után jön a következő Addig kérnék pár kommentet :)
még egyszer szeretném megköszönni a feliratkozókat:) és szeretném ha több kommentet írnátok, hogy tudjam jó-e amit írok vagy min kéne változtatnom. Egyébként, tudom, hogy nem gyakran jöttek a részek de mostantól sokkal gyakrabban jönnek!
A részről annyit, hogy remélem tetszeni fog nektek. És megmutatjátok az ismeröseiteknek, hátha neki is tetszene. Akkor jó olvasást http://www.youtube.com/watch?v=o_v9MY_FMcw L.

Egész éjjel nem aludtam, ami meg is látszott reggelre. Mindkét szemem karikás, és vörös volt a sírástól. Igazából nem tudom mért érdekel ennyire a véleménye és, hogy mért van rám ilyen hatással. Egyszer már előfordult velem, hogy egy srácba túl hamar beleestem és a vége az lett, hogy mindenki rajtam nevetett, mert mikor kedves volt velem én elmondtam neki aztán gonosz módon mindenkinek elmesélte és rajtam nevettek. Egy ilyen után rájön az ember, hogy nem szabad mindenkinek hinni aki kedvesen beszél vele.
Én megtanultam de most úgy látom megint ugyan abba a hibába esek. De még megakadályozhatom még nem szerettem bele. Találhatok jobbat, találok hiszen nem Ő létezik egyedül. Bár bekel vallani nem sok ilyen pasi akad de még nem ismerem, hogy milyen lehet, hogy csak kívűlről olyan tökéletes.
Mégis ezt érzem, nem kellet volna kihallgatnom azt a beszélgetést. Egy idióta vagyok, egész este szenvedtem és ma már próba lesz, így nem tudok énekelni. Én meg a 'fantasztikus' ötleteim. Felkeltem az ágyról és elmentem zuhanyozni. Általában mindig sokat gondolkodok a zuhany alatt sőt még énekelni is szoktam de itt a házban vissza fogom magam. Bár most úgy sem tudnék énekelgetni. Húsz percig áztattam  magam mikor kiszálltam, megtörölköztem és felvettem egy farmert egy magassarkúval, ha rossz kedvem van szeretek magassarkúban lenni, mert akkor egy kicsit eltereli a figyelmemet, hogy mennyire fáj benne a lábam 1 óra után. Felvettem egy egyszerű halvány rózsaszín pólót, és elkezdtem sminkelni magam. Ugyanis még mindig látszott, hogy végig bőgtem az estét. Felkentem úgy fél kiló alapozott és púdert és most már elviselhető vagyok. Mivel még volt időm a zeneóráig ezért gondoltam elmegyek a starbucksba, legalább levegőzöm egy kicsit és még finom kávét is kapok. Jót fog tenni. Gyorsan lementem a lépcsőn páran a kanapé ülltek köztük Harry is. De nem néztem oda elindultam az ajtó felé mikor Lexi utánam szólt.
-Jess hova mész? -na még csak ez kellett, de mivel nem akartam, hogy észrevegyék, hogy valami bajom van ezért válaszoltam.
-Csak a starbucksba sietek. -rá sem néztem és próbáltam ismét elindulni
-Várj jövők veled -ez már nem Lexi ezért oda néztem, hogy ki szólt utánam. Legnagyobb dőbenetemre Harry volt az. Mért akar velem jönni ha annyira idegesítem?
-csak felhúzok egy sapkát és egy cipőt 2 perc. -mondta és felrohant a lépcsőn. Gondolom a sapkáért ment, de minek neki sapka? Áh ezt úgysem érteném meg. 2 perc múlva ott volt elkészülve és elindultunk.Igaz, hogy a Starbucks gyalog is csak 10 perc de úgy éreztem ez egy hosszú séta lesz.
Már 2 perce sétáltunk de senki nem mondott semmit és ez kínos csend volt. Mikor megtörte a csendet ezt elkiabáltam.
-Miről akartál beszélni tegnap? -most komolyan? a haverjának elmond mindenféle  idegesítő személynek de most akarja tudni, hogy miről akartam vele beszélni ezt nem igazán értem. Felnéztem rá és láttam, hogy ő is engem néz ezért gyorsan elkaptam a fejem és a járdát kezdtem bámulni.
-Oké akkor ne mond el, bár tegnap nagyon fontosnak tűnt. -most sértegetni akar? kezd elegem lenni belőle.
-Ja fontos volt, de utána gyorsan lekoptattál -idéztem amit tegnap mondott Stevennek- szóval hagyjuk nem akarlak idegesíteni -jó talán egy kicsit bunkó voltam vele de nem akartam ezt magamban tartani.
Megállt és kérdőn nézett rám.
-Te miről beszélsz? Nem lekoptattalak hanem a menedzseremmel kellet beszélnem. -most már én is ott álltam vele szemben és a szemei nagyon szép zöldek voltak. De ez nem terelheti el a figyelmemet ezért inkább elfordítottam a fejem.
-És mért idegesítenél? Komolyan nem értem mi a bajod. -zsebre tette a kezét és csak állt ott, tényleg nem értette mert nem tudta, hogy hallgatóztam este.
-Mi a bajom? Tudni szeretnéd? -ismét ránéztem és széttártam a kezem ő pedig tovább figyelt. -Az a bajom, hogy tegnap én csak bocsánatot akartam kérni amiért kellemetlen helyzetbe hoztalak az előadás után. És, hogy mindenki erről beszélt. De nem tudtam mert dolgod volt. Aztán később lementem és hallottam, hogy Stevenek meséled, hogy milyen idegesítő vagyok és, hogy nem is volt próbád csak kitaláltad mert nem akartál velem találkozni. -szinte már kiabáltam mire ő elmosolyodott. -Oké ha kinevetsz inkább hagyjuk. -legyintettem és elindultam vissza felé, mire megragadta a karom és vissza húzott.
-Azt nem rólad mondtam. -nézett a szemembe
-Micsoda? -kérdeztem csodálkozva
-Nem rólad beszéltünk. -ismételte meg, én pedig hülyén éreztem magam.
-De azt mondtad, hogy gyorsan leráztam aztán, hogy az előadás után hülyén viselkedett.- ismételtem meg szavait. Mire ő elnevette magát. Na jó tényleg nem értem mi van.
-Igen ezt mondtam, de nem rólad. -mosolygott tovább
-Akkor kiről beszéltetek? -kérdeztem zavartan
-Kimről. Az előadás után oda jött hozzám és megölelt én pedig ellöktem magamtól és megsértődött mondván, hogy te mért ölelgethetsz mindenki előtt ha ő nem. Ezért mondtam, hogy próbára kel mennem mert tudtam, hogy egész este rajtam lógna.- sóhajtott egyet és folytatta. -tegnap pedig folyton beszélgetni akart de gyorsan leráztam. Róla beszélgettünk nem rólad. -mikor befejezte nem tudtam megszólalni csak néztem és próbáltam felfogni amit mondott.
-Na jössz vagy nem? -kérdezte mikor már pár lépést előrébb ment. Ránéztem és elindultam utána. Szóval ő itt lezárta a témát de nekem ez szörnyen kínos. Ezért nem tehettem
-Sajnálom, csak azt hittem rólam van szó és nem értettem mért nem nekem mondod. Hülyének érzem magam. -és megint megálltunk szememet a föld felé hajtottam. Ma nem jutunk el a Starbuckba.
-Semmi baj csak egy félre értés. -mosolygott. az a mosoly... -de menjünk mert nem érünk vissza az énekórádra. -eben igaza van bár nem tudom honnan tudja, hogy nekem mikor van ének órám na mindegy. Elindultunk és mikor oda értünk kértünk 2 kávét és vissza felé indultunk volna ha Harry-t nem támadja meg egy csapat lány. -Harry aláírnád nekem ezt. -kérte egy kislány aki úgy 13 éves lehetett. -persze -elvette tőle a 1D könyvet(!!) és a tollat és aláírta. Aztán egyre többen lettek és képet és aláírást kértek tőle gondoltam vissza indulok egyedül nehogy elkések. Mikor egy kislány oda jött hozzám. -szia te Jessica vagy az X-faktorból? -kérdezte a kislány én pedig hitetlenkedve néztem, hogy felismert. -igen én vagyok. -mosolyogtam rá. -akkor adnál egy aláírást? -kérdezte én pedig adtam neki ez nagyon jó érzés ha felismernek az utcán de komolyan. -Harry ő  a barátnőd? -kérdezte egy másik lány. Rá pillantottam, és kíváncsian figyeltem. Harry is rám pillantott aztán vissza a kislányra. -nem, csak barátok vagyunk. -mondta a kislány szemel láthatóan megörült aztán elment. Úgy 10 percig még ott voltunk aztán vissza indultunk. Vissza fele beszélgettünk egy kicsit. Aztán úgy éreztem ezt muszáj újra felhozni.
-Harry ezt a félreértés dolgot... -nem tudtam befejezni mert közbe szólt.
-köztünk marad és felejtsük el. -mondta és rám mosolygott.
-Köszönöm. És ami az előadás utánit illeti sajnálom, hogy kellemetlen helyzetbe hoztalak annyi ember előtt. -lesütöttem a szemem
-Hé nem hoztál kellemetlen helyzetbe. Bármikor ölelgethetsz. -mondta és egy édi vigyor jelent meg az arcán. mire elnevettem magam.
-Komolyan, ölelgethetsz csak előtte dobd le azt a felsőt. -mutatott a felsőmre én pedig meglöktem
-idióta -mondtam és rá mosolyogtam. mikor beértünk a házba Kim állt előttünk karba tett kézzel.
-Ti hol voltatok? -nézett ránk kérdőn. Harry megrázta a vállát és kikerülte.
-Starbucksba. -mondta mire Kim rám nézett  egy gyilkos pillantással, és Harry után ment.
-És nekem mért nem szóltatok? -kérdezte és leült Harry mellé a kanapén. Na jó tényleg nyomulós.
-Mert sietünk. -válaszolt aztán felállt. -Jess akkor kísérjelek el az órára? -kérdezte én meg kérdőn néztem rá mivan? milyen órára. Aztán lesett, hogy csak Kim miatt mondja. -aha, mert van a dalban pár hang amiben segítened kéne. -nyökögtem.    -De Harry te nem segíthetsz neki mert nem az ő csapatában vagy. Majd Tate segít neki te meg majd nekem. -szólt bele Kim és ismét Harry mellé állt. Ez már ciki.
-Akkor hagyjuk majd máskor de nekem sietnem kell. -és rohantam fel de közben láttam Harry arcát elég riadt volt. Szegény vele kell legyen. Én felmentem a szobámba és gyorsan elkészültem. Aztán lerohantam mert már késében voltam a többieknek kiabáltam egy 'később találkozunk sziasztok' és már mentem is.