30. 'szereted még?'

A hétfői napom csodálatos volt vagy inkább hihetetlen. Nem is tudom melyik, kicsit talán mindkettő. Életem egyik nagy álma vált valóra. De kezdem talán az elején.
Reggel felkeltem és lementem reggelizni. Luke már lent volt és kérte, hogy csatlakozzam hozzá és Carly-hoz. De Steven ott ült egyedül a kanapén ezért megráztam a fejem és leültem Steven mellé. A telefonját bámulta ezért mikor mellé ültem felnézett és elmosolyodott. -Na mi van?- bökte meg nevetve a vállam. Mostanában elhanyagoltam, ami rossz érzéssel tölt el. -Semmi. Mit csinálsz? -mutattam a telefonjára. Rá nézett a telefonjára elmosolyodott aztán vissza rám. -Csak a rajongóimtól kapott üzeneteket nézem. -vonta meg a vállát. -Milyen vicces ez nem? Rajongóim vannak. Akiért én rajongtam az most értem rajong. -nevetett fel én meg kérdőn néztem rá. Látta az arckifejezésem ezért folytatta. -Imádom Chris Brownt ő az egyik legtehetségesebb a szakmában. És most, hogy az ő dalát énekeltem megosztotta twitteren és azt írta, hogy nagy jövő áll ellőttem.-hüledezett -Érted Chris Brown szerint nagy jövő áll ellőttem. -letette a telefont és hátra dőlt a kanapén. Nevetve figyeltem és én is hátra dőltem. -Persze, hogy nagy jövő áll előtted hiszen tehetséges vagy. -dicsértem meg mert így is gondolom. Rám mosolygott aztán felállt. -Együnk valamit. -ajánlotta. Felálltam és követtem a konyhába. Reggeli után felmentem a szobámba elkészültem és lementem. L.A. már várt, hogy megkapjuk a heti dalokat. Át mentünk egy próba terembe ami fura volt mert mindig az X-factor házban kapom meg a dalt. De mikor beléptem az ajtón a szívem mintha kihagyott volna egy ütemet. A próbateremben Justin Bieber állt. Azt hittem képzelődőm ezért párszor megdörzsöltem a szemem. De valóban ott állt teljes élet nagyságban. Aztán mint egy örült rajongó (valójában az is vagyok) a nyakába ugrottam és magamhoz öleltem. Először meglepődött de aztán viszonozta az ölelésem. Nevetve elvált tőlem én pedig még mindig döbbenten néztem rá. -B-bocsánat csak annyira i-imádlak. -dadogtam és szégyenlősen lehajtottam a fejem. Justin nevetve megrázta a fejét. -Semmi baj. -nevetett. Aztán L.A. mellém állt láttam, hogy ő is remekül szórakozik. Kicsit beégtem. Na mindegy. -Akkor azt hiszem nem kell bemutatnom. -viccelt L.A. -Justin azért van itt mert ezen a héten vele fogsz énekelni. -mondta L.A. én pedig nem hittem a fülemnek. -Ez a kandi kamera? -kérdeztem hitetlenkedve. L.A. és Justin is felnevetett. -Nem Jessica, ez nem a kandi kamera. Vele fogsz énekelni. -Azt hittem el fogok ájulni de próbáltam lazán felfogni a dolgot. Nem igazán ment. Leültünk egy székre ami jól jött mert lehet, hogy elájulok, L.A. pedig elmondta mit fogunk énekelni. Justin nem rég kiadott egy zenét Be Alright címmel amit most ketten fogunk énekelni. Imádom azt a számot és Justin-t is. Régi álmom volt, hogy majd egyszer találkozom vele. Voltam egyszer egy koncertjén de ott nem valami jó helyen álltam és nem is tudtam vele beszélni de életem legjobb koncertje volt. Ezt neki is elmeséltem miután L.A. elment. Justin mosolygott és megígérte, hogy a következő koncertjére kapok egy V.I.P. jegyet. Kell ennél több? Justin nem fog a házban lakni de mindennap találkozunk majd mivel vele fogok próbálni. Van egy olyan érzésem, hogy imádni fogom a próbákat. Justinnak elkellet mennie mert meghívták valami műsorba vendégnek. Én pedig vissza mentem az X-factor házba. A mosolyomat levakarni sem lehetett volna. Lexi utánam ért vissza ő Jason Derulo-t kapta. Később a többiek is vissza értek. Luke, Ashley Tisdale-el fog énekelni. Steven, Avril Lavigne-vel. Kim pedig Taylor Swifttel hát ebből még nem tudom mi fog kisülni. Hiszen Harry-vel járt, remélem nem fognak találkozni. Lehet önző vagyok de vessetek meg. Mikor megtudták, hogy én Justin-t kaptam Lexi féltékeny volt amiért én kapom a jobbat, Kim pedig egyenesen dühöngött. A szobája ajtaját háromszor csapta be és mikor elment mellettem mindig beszólt valamit de ez legyen a legrosszabb, nem igazán foglalkoztam vele hiszen én boldog voltam. Luke és Steven örültek , hogy örülök és persze annak is, hogy ők jót kaptak. Este felé felmentem a szobámba és Harry bejött utánam. Éppen az egyik polcon pakolásztam ő pedig bejött és leült az ágyra. Rá mosolyogtam ő pedig komoly arccal ült. Leültem mellé és aggódó arccal néztem rá. -Baj van? -kérdeztem. Megrázta a fejét. -Nem, semmi baj. De mi ez a hír, hogy Justin Bieberrel fogsz énekelni? -kérdezte az arcomat fürkészve. Rögtön a fülemig ért a szám nem tehetek róla. -Igen, elhiszed ezt? -Harry furán nézett rám. -Bírod őt? -kérdezte. -Bírom-e? Imádom. A zenéje fantasztikus, a hangja mesés ő pedig egy álom. -magyaráztam. Harry elmosolyodott de a szemében mást láttam mintha bosszús lenne. -Értem. -ennyit mondott. Nem értettem és nem is akartam ezzel foglalkozni inkább a Taylor dolog idegesített. -Hallottad kivel fog énekelni Kim? -kérdeztem vissza fojtott lélegzettel. -Hallottam. -megrázta a fejét. -Miért? -kérdezte most ő, elég sejtelmes hangon. -Csak kérdeztem. -álltam fel. -Mert ugye ti együtt jártatok, gondolom még beszéltek vagy ilyesmi. -próbáltam nem kimutatni mennyire zavar ez a gondolat, és a szekrényben kotorásztam, hogy ne lássa az arcom. -Jártunk -nevetgélt. -De nem nem beszélünk már. -kínos csend volt. -Hogy, úgy mondjam elég rosszul váltunk el. -most már nem tudtam tovább visszafogni az érdeklődésemet. -Miért? -kérdeztem és újra vissza ültem mellé. -A kapcsolatunk első fele remek volt. Tényleg remek lány, oda figyelt rám és mindig én voltam számára az első. Szerettem őt és éreztem, hogy ő is szeret. -Mikor ezeket mondta éreztem magamban a féltékenységet. Rémesen zavart, hogy így beszélt róla. Egy lányról aki nem én vagyok és aki itt lóg majd egy hétig. REMEK. -De aztán valami megváltozott. Már nem volt olyan gyengéd és már nem éreztem, hogy szeret. Persze ezt neki nem mondtam de mindig bennem volt. -kis szünetet tartott. -Aztán kiderült, hogy megcsalt. -a rossz emlékekre össze rezzent. -Nem viseltem túl jól a dolgot ezért olyanokat mondtam neki amiket nem kellett volna. Ő pedig dühös lett és bevallotta, hogy nem csak egy sráccal csalt meg és elment. -mesélte. -Utána persze többször hívogatott, hogy megbánta és, hogy szeret még de engem már nem érdekelt. -fejezte be és rám nézett. Nem nagyon tudtam mit mondani. Ezért azt mondtam ami először az eszembe jutott. Kár volt. -És szereted még? -megráztam a fejem. -Bocsi ez nem rám tartozik én csak... -de közbe szólt. -Nem, semmi baj. -biztatóan rám mosolygott. -Nem szeretem már. Leginkább gyűlölöm amiért ezt tette velem. -Én is gyűlöltem amiért ezt tette vele de ezt nem mondtam. -Semmi baj. -simítottam meg a hátát. -Egész biztos lesz egy lány aki nem ver át és mindenkinél jobban szeret majd. -néztem a szemébe. -És biztos, hogy lesz egy lány akit mindenkinél jobban szeretsz majd. -folytattam és még mindig a szemébe néztem. Elmosolyodott és azt mondta: -köszönöm. Te egy fantasztikus lány vagy. A férjed lesz a világ legszerencsésebb embere. -mondta. -Az lesz a legszerencsésebb aki a te feleséged lesz. -nevettem. Ő is nevetett aztán megpuszilta a homlokom. -Nagyon remélem. -mondta aztán felállt és kiment az ajtón. Mosolyogva hátra dőltem és magamban mindennek lehordtam Taylor-t. Egyben boldog voltam amiért Harry elmesélte nekem ezt az egészet. Úgy érzem bízik bennem. Mert senki nem tudja mért szakítottak pontosan. Nem mondták el a médiának és gondolom csak a közeli ismerősök tudják. És még Justin is itt van. Ez egy fantasztikus nap. Mosolyogva hátra dőltem és eldöntöttem magamban, hogy ha Taylor Harry közelébe megy akkor velem gyűlik meg a baja.


Itt az újrész remélem tetszett:)) A Harry és a Taylor szakítás ugyan úgy kitalált mint minden más. Igazából nem tudom miért szakítottak persze sok féle változatot hallottam de nem lehet tudni mi igaz. És a Taylor rajongóktól bocsi ez nem ő ellene irányul. A zenéit én is imádom..
A részről: Próbálóm hamar hozni a kövit:) és kérnék pár hozzászólást is meg feliratkozokatmég:)) Az eddigieket pedig köszönöm:))<333 Puszi L. a blog facebook csoportja. https://www.facebook.com/groups/506281439465228/

29. 'ha szűkséged van egy barátra'

Szombaton a srácok fellépése után teljes mámorban voltam. Amikor Harry annál a sornál a szemembe nézett. Az arcán és a szemében is őszinteséget láttam. Levegőt is alig kaptam, a szívem a torkomban dobogott és csak őt láttam pedig öten voltak a színpadon és körülöttem több száz ember mégis csak ő volt számomra, és esküdni mernék, hogy ő is csak engem látott. Mikor befejezték a dalt mindenki örülten tapsolt én pedig pár másodperces késéssel de csatlakoztam. A srácok meghajoltak és lesiettek a színpadról. Még akkor is mindenki tapsolt. Kétségtelen nagyon tehetségesek. A műsor után vissza mentünk X-factor házba. Mindenki fáradt volt ezért felmentünk a szobánkba. Luke feljött egy kicsit beszélni az előadásról. Mindenkiről elmondta a véleményét kivéve a srácokról. Persze én sem hoztam szóba de azért kíváncsi lettem volna, hogy ő mit gondol. Aztán ő is elment lefeküdni mert késő volt. Én pedig lementem inni. Kivettem a hűtőből egy üveg vizet és bele ittam. Harry és Niall éppen akkor jöttek le mikor felfelé indultam. -Hát te? -kérdezte Niall. -Csak inni jöttem. -mutattam fel az üveget. -és ti? -érdeklődtem. -Éhes vagyok. -mondta Niall mintha ez tök egyértelmű lett volna. -Okééé, de én lefekszem. -Niall rohant a konyhába kaját keresni. Harry pedig velem szemben állt. Szemembe nézett amitől rögtön felkeltek a pillangóim. -hogy ezek sosem tudnak lenyugodni - és elmosolyodott. Olyan aranyosan mosolygott, hogy belepirultam és lesütöttem a szemem. Harry halkan kuncogott én pedig ismét ránéztem. -Remek voltál ma. Egész biztos, hogy te fogsz nyerni. -dicsért meg. -Köszönöm -hálálkodtam- Ti fantasztikusak voltatok. Ez lett a kedvenc számom. -mosolyogtam. -Truly Madly Deeply Love with you -dúdoltam Harry pedig mosolygott. -Nekem is. -nézett a szemembe. -Ez egy remek dal. -mondta. Elmosolyodtam az emléken amikor a színpadon énekelte és rám nézett aztán kikerültem és elindultam fel. -Megyek mert késő van. -mondtam felfelé sietve. Harry csak nevetett és bement Niall után a konyhába. A szobámban befeküdtem az ágyba és már majdnem elaludtam mikor csipogott a telefonom. Kivettem a párnám alól és feloldottam. A kijelzőn Harry neve villogott ezért gyorsan megnyitottam az üzenetet. 'Truly Madly.. Jó éjszakát szépség.'  Ez az üzenet annyira a szép volt, hogy amíg el nem aludtam addig olvasgattam.
Reggel mikor felkeltem még mindig a kezemben volt a telefon. Mosolyogva kikeltem az ágyból és elmentem zuhanyozni. Megmostam a fogam, megcsináltam a hajam és felöltöztem. Fél kilenc fele kész lettem és lementem a többiekhez. Páran reggeliztek, valaki pedig tv-t nézett vagy csak beszélgetett. Harry éppen Zayn-el és Liammel beszélgetett. -Sziasztok.- köszöntem általánosságban. Páran oda fordultak és intettek. Valaki pedig oda sem figyelt -Kim és Lexi - Leültem a konyhába és csináltam magamnak egy szendvicset. Louis mellém ült. -Na mi a helyzet? -kérdezte. -Semmi. -vontam meg a vállam. -Ma elmegyünk. -kezdte -de ha bármi van hívj fel és helyre rakom ezt a seggfejt. -célzott Harryre én pedig felnevettem. -Jó majd szólók. -nevettem. -De komolyan. -váltott komoly arckifejezésre. -Ha szűkséged van egy barátra, én itt vagyok. -mosolygott. -De nehéz lesz az a búcsú. -szomorkodtam. Lou pedig fél kézzel át ölelt.
Tizenegy fele bementünk a stúdióba. Ott mint mindig teljes káosz volt. Mindenki fel alá mászkált, hogy minden rendben menjen. Elpróbáltuk a felállást, és megcsinálták a hajunkat. Mindenki készen állt. Már csak pár perc volt kezdésig én pedig egyre jobban izgultam. Egyre szorosabb a verseny. Senki nem szeretne kiesni de valaki ki fog sőt nem sokára már csak egy marad, a többieknek pedig véget ér. Ezt semmiképp nem akarom, nem szeretnék kiesni. Minden versenyzőt a színpadra hívtak. Felálltunk egymás mellé és vártuk, hogy a műsor vezető elmondja a heti kiesőt. Lehetett látni az izgalmat mindenki arcán. -A héten akire a legtöbben szavaztak .... -a közönség egyszerre ordítozott de mindenki más nevét ezért semmit nem lehetett kivenni. -Nem más mint.. -még nagyobb lett a nyüzsgés a stúdióban. -Jessica Prince. -mikor kimondta a nevem nem hittem a fülemnek. Már majdnem itt  vége és most is én lettem az első. Rettenetesen boldog voltam. A második helyezett Luke lett. Megöleltem és gratuláltam neki. A harmadik Kim lett. Negyedik helyezett Steven. És már csak Lexi maradt és a Hollywood Ending csapat. Kettőjük közt dől el ki megy ma haza. Persze a műsor vezető megint sokáig húzta a dolgot de végül Lexi maradt bent. A srácoknak haza kell menni. Ettől szomorú lettem mert nagyon kedveltem őket. Nagyon tehetségesek nem nekik kellett volna kiesni. A ház is üres lesz nélkülük. Elbúcsúztunk a srácoktól mikor vissza értünk. Aztán jött a nehezebb feladat. A One Direction fiúktól is el kellett búcsúzni. Először Liam jött oda hozzám, átölelt aztán eltolt magától egy kicsit. -Továbbra is adj bele mindent nagyon tehetséges vagy. És sok sikert, mindenhez. -Hogy ezt mire értette nem tudom de mindegy is. Utána Zayn következett. Ő is átkarolt és mondott pár kedves szót. -Gratulálok a sikeredhez, és további sok sikert. -Rá mosolyogtam aztán Niall is átölelt. -Szurkolok neked és ha tudsz valami jó kajáldát hívj. -kacsintott rám. -Mindenképpen. -nevettem. Utoljára Lou jött oda. Ettől előre féltem. A héten amit itt töltött nagyon jóba lettünk és nagyon megkedveltem. Nehéz lesz tőle elbúcsúzni. Szorosan átölelt én pedig még szorosabban öleltem öt. -Így megfojtasz. -nevetett. -Muszáj elmenned? -kérdeztem de tudtam a választ. -Nyugi, minden előadásra eljövök és a próbákra is eljöhetsz Harryvel  ha van időd. -mosolygott rám nekem pedig legördült egy könnycsepp. Sosem voltam jó a búcsúzkodásban. Lou letörölte és átölelt. -Sokat fogunk találkozni ebben biztos vagyok. -nevetett. Eltoltam magamtól és a szemébe néztem. -Ígérd meg! -kértem. Ő pedig elmosolyodott. -Ígérem. -újra megöleltem. -Ha Harryvel fogtok járni úgyis sokat fogunk találkozni. -mondta, hogy csak én halljam. Ez nagyon jól hangzott de a megvalósítás nem hiszem, hogy menni fog. -Eleanor nagyon szerencsés lány. -mondtam mert így is gondoltam. Lou rám mosolygott aztán elköszönt még Harrytől. Valamit beszéltek aztán Lou hátba veregette és elindult az ajtó felé. Még vissza nézett, integetett és kisétált az ajtón. Leültem a kanapéra és hátra dőltem Harry leült mellém és átölelt. -Megkedveltek  fiúk. -mondta. A vállára hajtottam a fejem. -Én is megkedveltem őket.


Na remélem tetszett. Sokat kellett várni tudom de most már nem ígérgettek mert ha nem tudom betartani az rohadt szar érzés. Szóval ha lesz időm megírom. Próbálom minél előbb de most már nem kell ennyit várni. Szóval komizatok és remél tetszett:)) Imadlak titeket L.

28 'szeretem'

A péntek szörnyű volt. Egész nap próbáltam, tanultam és próbáltam. Nap végére teljesen kimerültem ezért mikor vissza értem egyből lefeküdtem még fürdeni sem mentem el. A One Direction srácok és persze Kim is aki szintén fáradt volt és állva elaludt volna de azért még meg nézett egy filmet velük a nappaliban, sosem hagyna ki egy ilyen alkalmat. A többiek mind lefeküdtek. Mindenki izgul a holnap miatt. Már a vége felé közeledünk, bárki kieshet és persze senki nem akar ezért mindenki szörnyen sokat próbál és gyakorol. De végül is ezért jöttünk ide ez az álmunk. Mindenki szeretné valóra váltani ahogy én is. Mindent bele adok a próbákba és próbálom a lehető legjobbat kihozni magamból mindig. Persze nem olyan egyszerű főleg ha folyton egy zöld szemű, göndör hajú srác jár az ember fejében. A vele kapcsolatos érzéseim hihetetlenek. Még sosem éreztem így magam. Mindig a közelségére vágyom, arra, hogy átöleljen, hogy megcsókoljon. De nem nagyon tetszik, hogy ez így van főképp azért mert mikor közeledik mindig hagyom magam és nem tudok ellenállni neki. De ez semmiképp sem jó így. Lehet, hogy neki ezek a csókok semmit sem jelentenek és csak játszik velem. Nem tudhatom mit érez vagy mit gondol mikor hozzám ér, mikor meglát vagy éppen gondol-e rám? Neki is egész nap a fejében vagyok? Ő is mindig rám gondol és a társaságomat keresi? Ő is az érintéseimre vágyik és arra, hogy újra lásson? Ő is a dalaimat hallgatja, hogy jobb kedve legyen vagy csak mert szereti a hangom? Őt is jó érzéssel tölti el mikor apró gesztusokat teszek felé? Ő is szerelmes belém?
Igen szeretem Harry-t. Rettenetesen szeretem. Erre, hogy jöttem rá? Nem tudom! De úgy érzem szeretem. Még sosem voltam szerelmes. Volt egy pasim még tavaly de iránta sem éreztem semmi ilyesmit. Vele egy sulibulin jöttünk össze. A foci csapat kapitánya volt. Tipikus amerikai filmbe illő kapcsolatunk volt. Legalábbis azt hittem. Három hónapig jártunk, mindenki azt mondta a suliban, hogy 'álom pár' vagyunk és, hogy mennyire összeillünk. De nem voltunk azok. Az elején még remekül működött. Aztán már elhanyagolt és meglepően sok időt töltött más lányokkal. Többször veszekedtünk ez miatt, mert szerinte féltékeny vagyok mikor semmi értelme mert ő az én pasim de láttam azokkal a lányokkal. Persze nem smárolta le őket (legalábbis előttem) de ahogyan nevetgélt velük meg flörtölt velük az kiakasztott. Lehet azért mert ő volt az első komolyabb kapcsolatom de lehet azért mert féltékeny típus vagyok. Kicsit talán mindkettő. Ezeket mindig megbeszéltük és elfogadta, hogy ilyen vagyok de aztán kiderült, hogy nem hiába voltam féltékeny mert tényleg megcsalt. Nem is egy lánnyal hanem szinte minden hétvégén. Nem is lett volna baj mert nem szerettem, most már tudom, hogy nem. Akkor még azt hittem, hogy szerelmes vagyok és, hogy ő is szeret engem ezért lefeküdtem vele. Rossz döntés volt tudom és még csak nem is volt jó. De azt gondoltam, hogy mivel első alkalom ezért kicsit rossz de aztán két hét múlva újra lefeküdtünk és akkor sem volt jó. Most már tudom azért mert nem szerettem őt, és mert ő sem szeretett engem. Nem élveztük egymást. Ő azért feküdt le velem mert szexet akart. Én pedig azért mert azt hittem szeretem. Nem így kellett volna lennie de már mindegy. Mikor szakítottam vele nem is érdekelte. Ugyan olyan maradt mint előtte. Egyáltalán nem rázta meg a dolog. Engem annál inkább. Rémesen éreztem magam. Egy hétig suliba sem mentem. Nem tudtam volna látni őt és a lányokat akikkel megcsalt vagy akikkel flörtölget továbbra is. Aztán Amber segített túllépni rajta és bármilyen nehéz is volt de szembe néztem vele. Vele és mindenkivel a suliban.
De ez Harryvel egészen más mint Joshhal volt. Harryvel mást érzek mikor megcsókol vagy mikor hozzám ér. Josh láttán sosem repkedtek pillangók a hasamban. Most tényleg szerelmes vagyok.
Szombaton felkeltem és zuhanyoztam. Kipihenten ébredtem. Reggeli közben beszélgettem kicsit Lukeal aztán mentem próbálni. A főpróba után Lou elhívott ebédelni. Aminek nagyon örültem. Egyrészt mert éhes voltam másrészt pedig ha ebédelni hív biztos kedvel. Egy helyi kis étterembe ültünk be. Rengeteget nevettünk és szórakoztunk. Mikor végeztünk a kajával vissza mentünk a stúdióba. A srácok már vártak Louisra mert elkésett a próbájukról. Harry nagyon mérges volt. Persze rossz, hogy elkésett meg minden de akkor is ennyire nem kéne felhúznia ,agát. Lou csak nevetett Harry mérges beszólásain miszerint Lou miért késik mikor fontos próbájuk van? Hát igen ők már csak ilyen furák. Nem nézhettem meg őket mert be kellett ülnöm a sminkeshez meg a fodrászhoz. Miután végeztem láttam amint Harry és Lou diskurálnak valamiről. Komoly arcot vágtak aztán meg nevetgéltek és Lou megütögette Harry vállát aki csak lehajtott fejjel mosolygott. Azt hiszem kibékültek. Az előadás remekül ment. Persze izgultam de szerintem minden rendben ment. Miután mindenki fellépett következett a One Direction. Mikor kimondták a nevüket a tömeg egy emberként sikított fel és mikor megjelentek azt hittem kitörnek az ablakok annyira hangosak voltak. Sok Directioner eljött azt hiszem. A srácok a Truly Madly Deeply című számukat énekelték. Ami remekül szólt. A versenyzők a néző részen ültek egy számunkra kialakított helyen. A srácok élőbe még klasszabbak ha ez már lehetséges. A szám is fantasztikus volt, a szövegét pedig imádtam. Végig Harry-t figyeltem aki ide-oda ment a színpadon. Hol a nézőket hol a srácokat nézte. Aztán keresgélt a tömegben és a szeme megállapodott rajtam, miközben énekelte, hogy 'Truly Madly Crazy Deeply In Love With You' végig a szemembe nézett. Én pedig elfelejtettem levegőt venni. És a világ megszűnt körülöttem, csak ő létezett és senki  más.



Hát ez ilyen lett remélem azért tetszik. Éjfél van szóval bocsánat ha nem lett túl jó de fáradt vagyok. Tudom, hogy elhúztam a részt és megígértem, hogy előző héten hozom de a suli kemény. Sokat kell tanulnom. Mindenap 3-kor végzek, hazajövök tanulok és a barátaimat sem akarom elhanyagolni. Próbálom beosztani az időm de nehezen megy. Ez a érsz kicsit az érzésekről szól. Szerettem volna egy ilyet amiből tudjátok mit is érez. Nincs párbeszéd benne mert nem éreztem helyén valónak. Ami mondhatok, hogy HOLNAP! MINDENKÉPPEN lesz új rész!!! rengeteg meglepetésem van még. és remélem ti még itt vagytok nekem!
Puszii L.

27.rész 'szerezd meg'

Az ajtóban Luke állt. Szőke haja kócos volt ami remekül állt neki. Egy sima fekete pólót viselt hozzá illő koptatott farmerrel. Elég elképesztő látványt nyújtott. Ezen nem lepődtem meg mert mindig is jól nézett ki, azon viszont igen, hogy itt áll az ajtóm előtt. Mivel már régóta nem is beszélünk és kerüli a társaságomat. Meglepetten néztem rá mert nem tudtam, hogy mit is akarhat. Ha ismét Harry miatt fog velem veszekedni felképelem. Beletúrt a hajába. -Beszélhetünk? -kérdezte kedves hangon. Már rég beszélt velem ilyen kedvesen. -Ilyenkor? -céloztam arra, hogy reggel hat óra van és, hogy még aludtam volna. -Később nem tudnánk beszélni valaki mindig rajtad lóg. -a hangszíne nem változott de szemében láttam valamit azt nem tudom, hogy mit de azt igen, hogy ezzel Harryre célzott. Nem akartam kitérni erre mert kíváncsi voltam mit akarhat ezért beljebb invitáltam. Leült az ágyra aztán felállt, ismét leült aztán újra felállt. -Minden oké? -kérdeztem mert elég fusztráltnak tűnt. Oda álltam mellé mire ő megfogta a kezem és a szemembe nézett. -Nézd sajnálom amit mondtam. Sajnálom, hogy hülye voltam. Sajnálom, hogy megbántottalak. - sóhajtott. -Mindent sajnálok. De nem bírom már, hogy nem beszélsz velem. -Lesütötte a szemét. -Egy barom voltam de nem akarom elveszíteni a barátságod. -mondta kedves hangon mire a szemem megtelt könnyel és átölelt. Szorosan ölelt én pedig éreztem az illatát. Annyira hiányzott nekem ez, Luke és a barátsága. Eddig nem tűnt fel de most, hogy átölel és itt van rájöttem mennyire hiányzott. -Ne haragudj kérlek. -súgta a fülembe. Egy kicsit eltoltam magamtól, hogy a szemébe tudjak nézni. -Semmi baj, nem haragszom rád. -mosolyogtam rá -Te csak jót akartál nekem, túlreagáltam a dolgot. Talán nem így kellett volna a tudtomra hozni de nem haragszom. -A szeme felcsillant és őszintén mosolygott aztán újra átölelt.
Egy ideig beszélgettünk és nevetgéltünk. Úgy éreztem minden olyan mint a veszekedés előtt és ettől hihetetlenül boldog voltam.  Aztán kiment, hogy áthúzzam a pizsimet. Mikor kész lettem le mentem utána. Készített nekem is reggelit és ketten a pultnál megreggeliztünk. Közben nevetgéltünk és beszélgettünk. Nagyon fontos nekem Luke és nem szeretném elveszíteni. Ő a legjobb barátom. Jó volt látni, hogy ő is jól érzi magát és jókedvűen nevet. Egyre többen lettünk lent. A legtöbben mosolyogva figyeltek minket, hogy ismét jóba lettünk. Kim megjegyezte, hogy legalább leszállok Harry-ről. Szóval ő is örült, hogy kibékültünk. Később Harry jött le érdeklődve figyeltem. kíváncsi voltam, hogy ő mit szól ehhez. Először furán végig mért minket aztán kínosan elnevette magát és megrázta a fejét. Nem foglalkoztam most vele szerettem volna Luke-al bepótolni az elvesztett időt. Reggeli után mentem tanulni. Hiszen tizenhét vagyok és ezért ha kimaradok a suliból az pótolni kell. Nem örültem, hogy ezzel kell foglalkoznom de hát a kötelesség az kötelesség. Tanulás után kellett mennem ének próbára aztán táncolni. És mikor úgy éreztem, hogy már nem bírom L.A. még elküldött a kondi terembe is egy kis edzésre. Nagyon örültem neki komolyan. Húsz perc futó gép után feladtam. Zuhanyoztam és utána vissza mentem a házba. Nem vágytam másra csak, hogy lefeküdjek végre. Felmentem a szobámba és levágódtam az ágyra rémesen hosszú nap volt. Még hallottam, hogy jött egy sms-em de nem néztem meg, nem volt hozzá erőm. Ezért becsuktam a szemem és már aludtam is. Másnap reggel Luke keltett mint régen. Mosolyogva keltem fel és arcon csókoltam. Nem volt sok időm mert rohannom kellet. Meg néztem az este kapott sms-em. Harry-től jött azt írta, hogy 'Aludj jól'.  A napom ismét nagyon fárasztó volt és a végére nagyon kimerültem. Csak ebédnél pihentem amikor Harry bejött az ének órámra és elkért, hogy hadd menjek vele. Már magamban sajnáltam szegényt amit majd Mrs.Morgan-től kapni fog ez miatt az ötlet miatt. De meglepetésemre elengedett és egyet értett Harryvel, hogy ennem is kell. Igen Harry tudd hatni az emberekre. Este ugyanúgy zuhantam az ágyba és elaludtam. Mire észre vettem már csütörtök volt. De ma nem kellett mennem tanulni sem kondi terembe. Ezért viszonylag laza napom volt. Legalábbis nem dőltem be az ágyba mikor vissza értem. A többiekkel este filmeztünk. Luke nem szeretett volna mert Harry-vel még mindig nincs jóba és mivel a One Direction többi tagja is csatlakozott hozzánk ezért nem gondolta, hogy ez jó ötlet lenne. Én viszont szerettem volna velük filmezni ezért lementem és csatlakoztam. Louis mellé ültem a kanapé végére, mellette Harry ült ő mellé pedig Kim fészkelte be magát. A többiek szétterülve mindenhol. Niall egy tál popcornal jött be. Zayn megörült, hogy lesz kaja is. -Felejts el ez az enyém. -mondta Niall és magához szorította a tálat mintha valami kincs lenne. Ezen nevetnem kellet mert igazán vicces volt. Valami vígjátékot néztünk de nem igazán értettem belőle semmit mert Lou egyfolytában nevettetett. Mindenre volt valami vicces megjegyzése amin nekem nevetnem kellett a többiek nem vették jó néven mert nem hallották miattunk a filmet. Még Harry is szúrós pillantásokat küldött felénk amin meglepődtem mert ő mindig elvicceli az ilyen filmezéseket de most haragosnak tűnt. Próbáltam vissza fojtani a nevetésem de mikor Lou suttogva megkérdezte tőlem, hogy -héj ez nem a Naruto? -akkor kitört belőlem a nevetés. Mindenki érdeklődően felém pillantott én pedig lehajtottam a fejem, Lou is nevetett és a vállamra hajtotta a fejét. -Menjetek már ki mert nem hallunk tőletek semmit. -kérte vagy inkább parancsolta Liam ezért mindketten kimentünk a konyhába és még hangosabban nevettünk. Nem csak a poénon hanem mert kiküldtek minket. Három percig egész biztos, hogy megállás nélkül nevettünk aztán ittam egy pohár vizet. Lou is kért aztán kezdtünk lenyugodni. -Veled sem megyek moziba. -böktem oldalba. -Legalább nem unatkoznánk. -nevetett. -Ijesszük meg őket. -jutott eszébe mire nekem felcsillant a szemem. Egy jó poénba mindig benne vagyok. Azt tervelte ki, hogy halkan bemászunk négykézláb a kanapé mögé aztán hirtelen felugrunk és azt kiáltjuk, hogy BOOO. Az ötlet remek volt de a megvalósítás nem volt épp olyan amire számítottunk. Miközben másztunk a padlón belenyúltam valami gusztustalanba amin Lou nevetett és mikor a kanapéhoz értünk, hogy megijesszük őket már mindenki látott minket. De azért Lou azt mondta, hogy attól még megijedhetnek ezért felugrottunk és egyszerre kiabáltuk, hogy BOO. De mindenki totál idiótának nézett minket. Lou pedig tetetett sértődéssel megfogta a kezem és kihúzott a konyhába egy -Ezek milyen gyerekesek. -kiáltással. Röhögve mentem utána a többiek meg még mindig nem értették, hogy mi is volt ez pontosan de mi remekül szórakoztunk. A konyhában ülve répát ettünk(!!) és beszélgettünk miközben a többiek nézték a filmet. A beszélgetés abból állt, hogy Lou történeteket mesélt én pedig szakadtam a nevetéstől. Aztán az arca komoly lett, beleharapott a répába és felém nézett. -És Harry-vel mivan? -biccentett a fejével a nappali felé ahol épp ő ült. -Látod minden rendben vele. -nem értettem a kérdést hiszen ő is itt van látja. -Úgy értem, hogy köztetek. -forgatta a szemét. -Jaaa. -esett le hirtelen. -Semmi, barátok vagyunk. -próbáltam a legőszintébben mosolyogni. -Aha és mikor benyitottunk rátok? Ne meséld már be nekem ezt a barát dumát. Na kivele. -nézett rám a szép kék szemével. Nem olyan gyönyörű mint Harry szeme de nagyon szép. Sóhajtottam és letettem az asztalra a répát. -Semmi vagyis nem tudom. Néha ilyen aztán olyan. Nagyon kedvelem de mindig kiemeli, hogy barátok vagyunk szóval ennyi. -az asztalon lévő répát kezdtem tanulmányozni. Lou letette az ő répáját is aztán felállt és oda jött hozzám. Megfogta a kezem és felállított. Magával szembe fordított és szigorúan rám nézett. -Ne hagyd, hogy elrontsa ezt. Ő is kedvel téged. Talán még sosem láttam ilyennek, de képes elrontani mindent ne hagyd neki! Irányítsd te ezt az egészet és szerezd meg. Remek lány vagy és Harry tényleg jó srác, sosem találna nálad jobbat. Tökéletes pár lennétek együtt. -a hangja parancsoló volt és kedves is egyben. Jól esett amit mondott és talán igaza van ezt kéne tennem. Elmosolyodtam és aprót bólintottam. Lou szorosan átölelt. -Szurkolok nektek. -súgta a fülembe.


35Feliratkozó fantasztikusak vagytok. :)) És bocsi de most sokat kell tanulni de ezen a héten már csak hnap lesz nálunk tanítás szóval ha össze jön a 10 komi már holnap jön a következő. Én már várom mert most lesznek az izgi részek. :DD nem árulok el semmit de már várom, hogy azokat a részeket írjam ami nemsokára lesz. Még pár feliratkózonak is örülnék:) Ha szeretnél csatlakozni a blog facebook csoportjába: https://www.facebook.com/groups/506281439465228/
Puszii nektek L.

26.rész

Miután Harry kiment elkezdtem a szekrényben kotorászni. Ami azt jelenti, hogy feltúrtam az egész szekrényt. Mit vegyek fel egy kajálásra? Persze ha egy egyszerű kajálás lenne az oké de mivel Harryvel és a legjobb barátaival megyek kajálni ezért nem mindegy, hogy miben jelentem meg. Elő vettem körülbelül tíz féle ruhát de egyik sem tetszett. Aztán megtaláltam a szerintem tökéletes darabot. Nem akartam kiöltözni sem de azért kinézni is akartam valahogy. Megcsináltam a hajam és a sminkem. Még utoljára megnéztem magam a tükörben aztán lementem. Lent még csak Cece, Steven, Tate,  a Hollywood Endinges fiúk és Luke volt. A többiek még készülődtek. Steven lépett oda hozzám. -Jól nézel ki. -mosolygott rám. -Köszi te is. -dicsértem meg mert tényleg remekül nézett ki. Fentről hatalmas nevetés hallatszott ezért oda kaptam a fejem. A lépcsőn éppen a One Direction fiúk jöttek le mind az öten káprázatosan néztek ki. Akik majd a feleségük lesznek nagyon szerencsések. Vagyis Zayn már eljegyezte Perrie-t és Louis is egész biztos megfogja kérni El kezét. De a másik három srác most éppen szabad. Persze bármelyiknek örülnék de nem lepek meg senkit ha azt mondom, hogy nekem Harry kéne. Olyan bonyolult az egész de a gondolataim kilencven százaléka róla szól öt százalék arról, hogy ez mért van így és további öt a karrierem és a verseny. Ennek nem kéne így legyen. Mikor jelentkeztem nem gondoltam, hogy bármi is elvonja majd a figyelmem pláne egy pasi. De így alakult nem tehetek ez ellen semmit. A fiúk lesétáltak a lépcsőn egymást lökdösve és ugratva. Mosolyogva figyeltem őket. Mikor leértek a srácok csatlakoztak Stevnhez és vele beszélgettek én oda mentem Cece-hez és Carly-hoz. -Mindenki kész? -kérdezte Steven mire Louis válaszolt. -Igenis kapitány -mindenki felnevetett aztán Lexi sietett le a lépcsőn. -mindjárt mehetünk csak Kim még nincs kész. A fiúk nem örültek, hogy még várni kell és én sem főleg, hogy Kimre. Majdnem tíz perc múlva lesétált karján tíz karkötővel, a fején egy kiló sminkkel nem éppen kajáláshoz való ruhában. Mindenki elindult az ajtó felé és hallottam ahogy Kim kérdezi Lexit, hogy mért nem dicsérte meg senki, hogy milyen szép. Mire Lexi válasza: -mert éhesek és ha elkezdenének dicsérni még holnap is itt állnánk. -mire Kim helyeslően bólintott. Hát nem hiszem, hogy ez volt az oka de ha ő mondja. Kint mindenki beszállt egy autóba. A One Direction Harry kocsijával ment. A Hollywood Ending mellé beült még Cece. Kim Harryvel akart menni de oda nem fért be ezért Lexivel, Luke-al, Tate-el és Carly-val ment. Én pedig Stevennel mentem. Nem nagyon beszélgettünk mert nem volt hosszú az út és mert zenét hallgattunk. Mikor leparkoltunk a Nando's előtt mindenki kiszállt és bementünk. Egy asztalhoz ült a One Direction, Steven, Kim és én. A többiek pedig egy másikhoz mellettünk. A pincér kijött és felvette a rendelést de szegény lány alig tudta követni mert Niall felsorolta körülbelül az egész étlapot, mi is kértünk csak az volt a baj, hogy mindenki egy időben és semmit nem lehetett érteni. De aztán megkérte, hogy egyesével és így sikerült. Míg a kajára  vártunk a srácok meséltek, hogy nekik milyen volt az X-factorban. Harry velem szemben ült és néha rám mosolygott. Kihozták a kaját és elkezdtünk enni közben pedig Kim beszélt folyamatosan. Hogy mennyire izgul fellépés előtt, hogy milyen ruhákat szeret, hogy mit szeret egy pasiban meg ilyesmikről. Már mindenki nagyon unta az egészet a mellettem üllő Lou megrúgta a lábamat rá néztem és segítségkérően pillantott rám. Értettem a célzást ezért megköszörültem a torkom és beleszóltam Kim egyik volt pasijával való történetbe. -Zayn lehet már tudni mikor lesz az esküvő? -dobtam fel az első témát ami eszembe jutott. A fiúk felsóhajtottak és egy 'köszönöm' pillantást kaptam mindenkitől. Kim pedig mérgesen amolyan 'mit képzelsz magadról?' képet vágott. -Még nem tudjuk a pontos dátumot de már tervezgetünk. -mosolygott rám és látszott az arcán, hogy erről szívesen beszél. -Perrie szerencsés lány és nagyon összeilletek. -mondtam mert ez így volt. -Köszi. -mosolygott Zayn. -És Jessica te mikor akarsz férjhez menni? -kérdezte Louis. -Még nem találtam olyat akihez férjhez mennék. -nevettem -amúgy is most nem szeretnék semmi ilyesmire gondolni. -határozott voltam és igazat mondtam persze ők nem tudják, hogy valójában alig tudok az éneklésre gondolni méghozzá Harry miatt de ezt nem említettem meg.  -Szóval nincs pasi aki tetszene? -kérdezte Niall. -Lány vagyok mindig tetszik valaki, de olyan akivel komoly kapcsolatot szeretnék olyan nincs.- mosolyogtam rájuk. Kim unottan bámulta a kajáját. Harry arca megfeszült. Louis értettlen arcot vágott. Niall evett. Zayn megrázta a fejét és mosolygott. Liam ivott. Steven pedig engem nézett amolyan 'aha persze' nézéssel. Jó igen ő tudja az igazságot. -És ti mikor akartok megházasodni? -kérdeztem mert senki nem szólalt meg. -Én amint megtaláltam a lelki társamat. -mondta egy falat közben Niall. -Ha találok olyan lányt akivel ezt eltudom képzelni akkor én is elveszem. -jelentette ki Liam. -Nekem egy csomó feleségem lesz. -mondta komolyan Steven mi pedig felnevettünk. -Én már tudom ki lesz a férjem. -nézett Harryre Kim. Mindenki vissza fogott nevetéssel figyelt. -és te Harry? -kérdezte Louis. -Én? -kérdezte -nem tudom, ezen még nem gondolkodtam. -válaszolta. Az este további részében sokat beszélgettem a srácokkal és sokat nevettem rajtuk mikor őrültséget csináltak.   Mint például mikor Louis annyira nevetett, hogy az orrából jött ki a narancslé. Vagy amikor Niall felállt és átment egy másik asztalhoz és elvette a kajájukat. Csak az volt a baj, hogy nem is ismerte őket. Vagy mikor Zayn kiabált, hogy 'PINCÉRNŐ HOZZÁL CSIRKESZÁRNYAT' Harry pedig elvette a felszolgáló lánytól a tálcát amit épp másoknak vitt volna és oda dobta Zayn elé egy 'Zabálj' kiáltással. Igen nagyon visszafogottak. Mikor végeztünk kimentünk a kocsihoz és mindenki beszállt oda amelyikkel jött. A kocsiban még mindig a srácokon nevettünk. Nagyon idióták persze jó értelemben és örülök, hogy megismerhettem őket. Ezzel Steven is így volt ő is megkedvelte őket. Mikor vissza értünk mindenki elment a szobájába én pedig egy kis narancslét öntöttem és azt iszogattam. Mikor belépett Harry a házba becsukta az ajtót és rám mosolygott és oda jött hozzám. Öntött magának is narancslét és beleivott. Aztán megtörölte a száját. -nagyon csinos vagy. -mondta és ivott még egy kortyot.  -Köszi te sem panaszkodhatsz. -ittam bele én is a narancslébe. -a srácok nagyon megkedveltek. -mondta én meg elmosolyodtam. -Tényleg? -kérdeztem -Igen egész úton azt mondták mennyire jófej vagy meg aranyos és, hogy örültek, hogy leállítottad Kimet a mesélésből. -felnevettem. -Én is kedvelem őket nagyon aranyosak és jót nevettem rajtuk. -mondtam -De megyek lefekszem mert fáradt vagyok. -mondtam -Amúgy a lábad hogy van? -kérdeztem mert ma már nem láttam, hogy sántikált volna. -Már sokkal jobban. -mosolygott. -Na de jóéjt. -mondtam és felmentem a szobámba. Zuhanyoztam, fogat mostam és lefeküdtem.
Reggel arra kelletem fel, hogy valaki kopog az ajtón egyre hangosabban. Nem Harry az mert ő be is jött volna ezért az ajtóhoz mentem és kinyitottam. És mikor megláttam, hogy kiáll ott azt hittem képzelődők.


Köszönöm a sok feliratkozot és a komikat. Imádlak titeket.:) Írjatok 10komentet és jön a kövi(: Remélem tetszett a rész. Itt a blog facebook csoportja https://www.facebook.com/groups/506281439465228/

25.rész

Reggel arra keltem fel, hogy valaki néz. Az a valaki Harry volt meg is ijedtem de aztán rájöttem, hogy mit is keresek itt. Mosolyogva arcomat fürkészte én pedig álmosan felültem. -mennyi az idő? -kérdeztem. Harry továbbra is feküdt és csak nézett. Ezért átnyúltam rajta mert a telefonja az éjjeliszekrényén volt. Harry pervezül mosolygott miközben oda hajoltam aztán vissza.Megnéztem az időt ami fél kilencet mutatott, és mikor vissza tettem a telefont közben szinte rámásztam a mellettem fekvő Harryre. Gyorsan vissza másztam az én helyemre. Harry vigyorogva felült. -nyugodtan vissza feküdhetsz. -kacsintott én pedig megforgattam a szemem. -Megyek öltözni mert nemsokára itt van L.A. -mondtam neki és felemeltem a takarót. -Még van időnk. -mondta és vissza húzott maga mellé. Az mindkét kezét a fejem mellé tette és azon támaszkodott. Szinte rajtam feküdt és mosolygott. A gyönyörű zöld szemeit mélyen belefúrta az én barna szemembe. A szívverésem felgyorsult Harry pedig nem mozdult. Egymást néztük, az arcunk körülbelül két centire lehetett a másikétól. A levegőt nehezen vettem Harry pedig megnyalta a szája szélét. Amitől a pillangóim csapdosni kezdtek, ez van mindig megjelennek a jelenlétében. Egyik kezét felemelte és kisimított egy hajtincset a szememből. Aztán közelebb jött és gyengéden megcsókolt. A szememet becsuktam, kezemet pedig nyaka köré fontam. Nyelve bebocsátást kért a számba én pedig engedtem. Egyre szenvedélyesebben csókolt én pedig nem bántam. Kezét a derekam köré fonta és még jobban magához húzott. Keze a pólóm alá tévedt, mikor valaki(k) kopogott az ajtón. Harry ahogy leszállt rólam leesett a földre, én az ágyon feküdtem és próbáltam felfogni ezt, az ajtó pedig kinyílt. Négy srác lépett be először Harry-t figyelték aki még mindig a földön feküdt. Aztán pedig rám tévedt a tekintetük és amolyan 'már értem' mozdulattal megrázták a fejüket. Az arcom konkrétan olyan lehetett mint egy paradicsom. -Bocsi, azt hittük egyedül vagy. -szabadkozott Niall. -Ja, ha tudjuk, hogy dolog van nem zavarunk. -nevetett Lou. Harry felállt a földről és rám nézett. Én gyorsan kiszálltam az ágyból és lehúztam a pólóm ami valakinek köszönhetően felcsúszott. -Én megyek. -próbáltam eljutni az ajtóhoz. -Nem kell majd mi megyünk. -mondta kedvesen Liam. -Készülnöm kell mert mindjárt itt lesz L.A. -hajtottam le a fejem és mentem az ajtóhoz. -Jessica.-szólt utánam Zayn. -Örülünk, hogy megismertünk. -mosolygott rám. -Igen, amúgy kicsit piros az arcod. -tette hozzá Louis. Mire kitört belőlük a nevetés. Én megfordultam és kimentem az ajtón. A folyóson át egészen a szobámig. Aztán becsuktam az ajtót és nekidőltem. Ez szörnyen kínos volt. És ha nem jönnek be mi történt volna? Mindig megzavar valaki, egy ápoló, Steven vagy éppen a One Direction csapat tagjai. Talán ez egy jel, hogy ez nem helyes? Megráztam a fejem és próbáltam nem erre gondolni. Elmentem felöltözni és fogat mosni. Mivel késében voltam ezért nem zuhanyoztam. Mikor kész lettem le mentem a nappaliba és észre vettem, hogy már az összes mentor itt van. Leültünk, mindenki a saját csapatához és a mentorok elmondták mindenkinek a heti dalt. Én Cher Lloyd - Want U Back című számát. És elmondta, hogy a One Direction srácok azért vannak itt mert ezen a héten ők lesznek a sztárvendégek a műsorban. Ami annyit jelent, hogy előadnak majd egy számot. Persze ezt már tudtam mert Harry említette. Délután a szöveget tanultam be, elég nehéz mert Cher rappelni is szokott ami nekem nem tudom hogy fog menni.Egész nap az énektanárnál voltam ahogy mindenki más és tanultuk a szöveget. Négy óra fele kaptam egy üzenetet. 'este befejezzük amit reggel elkezdtünk?' Persze ez Harry volt. Vissza írtam neki gyorsan mikor Mrs.Morgan nem figyelt. 'Mire gondolsz?' Tudtam, hogy mire gondol de szerettem volna húzni egy kicsit. 'Tudod te azt nagyon jól ;) x' Felnevettem és Mrs.Morgan észre vette, hogy mobilozok ezért nem tudtam vissza írni. Később a szobámban feküdtem és a szöveget olvastam. Egy rövid gatya volt rajtam hozzá illő blúzzal. A lábamat a falra tettem és az ágyon feküdtem. Valaki kopogott és benyitott. Tudtam, hogy Harry az mert csak ő nem várja meg míg be engedem. Bejött és oda feküdt mellém. Sóhajtott egyet és rám nézett. -A srácokkal elmegyünk kajálni nem akarsz jönni? -kérdezte mire letettem a papírt magam mellé. -öt fiú meg én? Inkább nem. -nevettem fel és felültem. -Kim is jön meg Lexi és Steven. -mondta és mikor meghallottam, hogy Kim is megy elkapott a hányinger. Ez gonoszul hangzott de így van. -Nincs nagyon kedvem. -ültem fel az ágyon. -Gyere már legalább megismerkedsz a fiúkkal. -ült fel ő is. -Azt hiszem reggel már eleget láttak. -céloztam arra, hogy benyitottak. Harry közelebb ült és megfogta a kezem. -Nélküled nem lenne jó. És ha te nem jössz én sem megyek. A srácok megsértődnek és ők sem fognak menni és mindenkinek elszúrjuk az estéjét. -ecsetelte a helyzetet én pedig elég hülyén nézhettem rá mert kitört belőle a nevetés. -Szóval? -kérdezte afféle 'tudom, hogy győztem' mosollyal az arcán. Megforgattam a szemem és felálltam. -Mit vegyek fel? -kérdeztem és a szekrényhez igyekeztem. -Valami csinosat. -csapott a fenekemre és az ajtó felé indult. Hitetlenkedve ránéztem ő pedig mosolyogva vissza nézett. -És ha vissza értünk folytatjuk amit megzavartak. -kacsintott és kiment az ajtón.

Édeseim tudom rövid lett és, hogy sokat vártatok de annyi gondom volt és még a tanulás is. Ígérem a következőt holnap vagy vasárnap hozom. Attól függ meg lesz-e holnapra a 10koment. :)) Tényleg sajnálom hogy eddig húztam de nem találtam időt erre. Ha igen akkor meg annyira pocsékul voltam, hogy nem ment volna. De mostmár minden rendben:) Szóval 10koment és következő. És remélem tetszett:))) a blog hivatalos facebook csoportja: https://www.facebook.com/groups/506281439465228/ lépj be és elsőként értesülhetsz a hírekről:) L.

24.rész

Steven a térdére támaszkodott és úgy kapkodta a levegőt. -Mond már, hogy mi történt. -kiabáltam vele. Megfogta a vállamat és a szemembe nézett. -De ne ijedj meg. -kérte. -Steven, hogy ne ijedjek meg ha ilyeneket mondasz? -kérdeztem hisztérikusan. -Elmondanád végre? -már majdnem sírtam. -Harry a ház előtt elesett és a lábán átment egy kisebb autó. -mikor kimondta rögtön kirohantam a ház elé. Harry a földön feküdt de nem lehetett látni rajta semmi olyat ami arra utalna, hogy elütötték. Letérdeltem mellé és megfogtam a kezét. -Minden rendben? Hívtátok a mentőket? -kétségbe voltam esve. Harry mosolygott(!!) -Semmi bajom csak a lábujjamon ment át, nem történt tragédia. -mondta nevetve. -Attól még látnia kell egy orvosnak. -jelentettem ki. Steven lépett ki az ajtón. -Hívtam a mentőket, mindjárt itt lesznek. -mondta én pedig még mindig mellette térdeltem. -Túlreagáljátok. -nevetett tovább Harry és fejét hátra döntötte a földön. Pár perc múlva megérkezett a mentő. Felsegítették a földről és betették az autóba. Aztán az egyik mentős felénk fordult. -Egyiküknek be kéne jönni vele. -mondta mire Stevenre néztem és megrázta a fejét afféle 'menj csak te' stílusban. Bólintottam és beszálltam Harry mellé. A kórházban bevitték Harryt egy vizsgálóba én pedig a folyóson várakoztam idegesen. Leültem egy székre de nem tudtam ülni ezért felálltam, de egy helyben sem volt jó ezért fel-alá sétáltam. Fél óra várakozás után kijött egy doktor én pedig rögtön oda mentem hozzá. -Mi baja? Rendbe jön? -kérdeztem az orvos csak mosolygott egyet és válaszolt: -Rendbe fog jönni, nem történt nagy baj. A lábujja megsérült de nem tört el. Haza is viheti. -mosolygott és ott hagyott. Megkönnyebbülve bementem Harryhez aki egy ágyon feküdt és éppen egy ápolónővel flörtölt(!!) -Khm. -köszörültem meg a torkom a nő értette a célzást ezért ki is ment, Harry pedig nevetve rám nézett. -Látod semmi bajom. -tárta szét a karját. -Azt látom. -néztem a szöszi ápoló után. Harry felnevetett -Mehetünk? -kérdezte. -Persze -válaszoltam és elindultam ki az ajtón. -Nem segítesz? -kiabált utánam. Vissza fordultam -Nem azt mondtad, hogy jól vagy? -tettem keresztbe a karom. -De felállni nem tudok egyedül. -ült fel az ágyon. -Akkor szólj annak a kis ápolónak, biztos szívesen segít neked. -mosolyogtam rá gúnyosan. -Csak nem féltékeny vagy? -nevetett én pedig hitetlenül megráztam a fejem. -Erre? Vicces. És mért lennék féltékeny? -mentem oda hozzá és megfogtam a kezét, hogy lesegítsem. -Igaz te sokkal jobb vagy nála. -mosolygott perverzül én pedig rá mosolyogtam. -Azt mondod? -hajoltam közel hozzá. Az én szívverésem sokkal gyorsabb lett és ahogy hallottam Harryé is. Már majdnem megcsókolt amikor a szöszi benyitott. -Elnézést csak ezt alá kéne írni. -mutatott fel egy papírt. Harry mosolyogva elvette és aláírta aztán a szöszi rá nézett Harryre és elpirult. Aztán rám nézett gúnyosan és kiment az ajtón. -Hol is tartottunk? -kérdezte vigyorogva Harry. -Éppen menni készültünk. -világosítottam fel. -Én nem így emlékszem. -vigyorgott tovább. -Na gyere. -nyúltam a kezéért és lesegítettem az ágyról. -Tudsz járni? -kérdeztem, megrázta a fejét. -Akkor hívom Stevent, hogy jöjjön értünk.-mondtam ő pedig bólintott. Felhívtam Stevent aki azt mondta, hogy tíz perc múlva itt van. Addig Harryvel lesétáltunk a parkolóba. Ami úgy zajlott, hogy rám támaszkodott nekem pedig cipelnem kellet. A lépcsőn majdnem elestünk mert Harry a hajamat szaglászta(?) Mikor nagy nehezen leértünk a parkolóba vártuk, hogy Steven megérkezzen. Harry rám támaszkodva én össze görnyedve, pizsiben(mert nem volt időm átöltözni) álltunk a kórház parkolójában ahol elkezdett esni az eső és még kapucnink sem volt. -Remek este. -nevetgélt Harry. -inkább hajnal. -javítottam ki mert már fél kettő volt. Steven még sehol és az egyik bokor mögül(!!!) előjött pár paparazzi. -Már csak ez hiányzott. -próbáltam takarni magam mert egyfolytában fényképeztek. -Mitörtént Harry? - kérdezte az egyik. -Harry jól vagy? -egy másik. -Harry mért a barátnőd kísért el a kórházba? -ilyen és ehhez hasonló kérdéseket kaptunk. Semmire nem válaszoltunk mert Harryt a kórházban felhívta a menedzsere és megkérte, hogy ha lesznek újságírok ne válaszoljon nélküle. Mikor megjött Steven kipattant a kocsiból és betettük Harry-t hátra a lábát feltette az ülésre én pedig beültem előre. Még a kocsiban is fényképeztek aztán elindultunk. Viszonylag hamar 'haza' értünk és Stevennel bevittük Harry-t. Most már mindenki otthon volt. Kim felénk rohant és megállított. -Harry ugye minden rendben? Ha felhívsz elkísértelek volna én a kórházba. -fogta meg az arcát én pedig megforgattam a szemem. -Hadd vigyük fel. -tolta arrébb fél kézzel Steven. Aztán felbotorkáltunk a lépcsőn. Harry-t lefektettük az ágyára. Én pedig átmentem az én szobámba. Becsuktam az ajtót és lefeküdtem. Remek a holnapi címlapon ismét én leszek Pizsiben(!) ez remek. Már majdnem elaludtam amikor jött egy üzenetem. Kivettem a párnám alól a telefont és a kijelzőn Harry nevét láttam meg. Elmosolyodtam és elolvastam az üzenetet. 'Köszönök mindent.'  Ennyit írt de a szívem majd kiugrott. Mosolyogva eltettem  telefont és elaludtam.
Reggel lementem a többiek az asztalra mutattak. Amikor elvettem az újságot az asztalról magamat láttam a kórház parkolójában pizsiben(!!) Harry mellett. 'Harry tegnap este amikor vissza tért az X-factor házba egy szórakozó helyről, elesett az utcán. (Valószínűleg az alkohol hatása) Egy autó pedig átment a lábán. A göndör hajú énekest bevitték a kórházba és állítólagos barátnője kísérte el. Persze a két fiatal tagadja, hogy bármi lenne köztük de a kórház egyik dolgozója ezt nyilatkozta: "Be hoztam Harry-nek, hogy aláírj a távozási engedélyt és a lánnyal éppen meghitt pillanatban voltak. Ha később jövők be már csókolóztak volna" Hogy ebből mi igaz azt nem tudjuk de a két tehetség egész biztos, hogy nem közömbös egymás iránt. Reméljük hamarosan fény derül az igazságra. Harry-nek pedig Jobbulást.'  Mikor elolvastam felnéztem a többiekre, Steven nevetett, Luke lesajnálóan rázta a fejét. Kim fenyegetően nézett rám. Cece pedig mosolygott. -Harry látta már? -kérdeztem. Steven megrázta a fejét ezért felmentem a lépcsőn és bementem Harry szobájába. Már fent volt és a telefonját nyomkodta. Oda dobtam neki az újságot és mosolyogva rám nézett. Mikor meglátta az arcomat elkomorodott. -Mi van? -kérdezte. Az újságra mutattam ő pedig elolvasta. Amikor végzett ledobta a földre és elnevette magát. -Szerinted ez vicces? -akadtam ki. -Mért nem? -kérdezett vissza. -Mindenki azt hiszi, hogy járunk. -világosítottam fel. -És ez azért baj mert...-várta, hogy befejezzem. -Mert ez nem így van. Nem szeretném ezt az egészet. Persze semmit sem tehetünk de jó lenne, ha legalább komolyan vennéd. -mentem volna el de a kezemnél fogva vissza húzott és az ágyra estem. -Mért érdekel mit mondanak mások? Mi tudjuk az igazságot az a lényeg. -nézett a szemembe. -Nem tudom, vagyis nem akarom ha .. -elcsuklott a hangom az arcomat a tenyerembe temettem. -Ne reagáld túl. Már mindenki azt hiszi, hogy együtt vagyunk még a srácok is, de nem számít. Ezek nem fontos dolgok. És egy idő után úgy is rájönnek, hogy nem igaz. -mondta és elvette a kezemet az arcomtól. -Milyen srácok? -kérdeztem kíváncsian mert nem tudtam kire gondol. -A bandából. Akárhányszor kések egy próbáról mindig azt mondják, hogy biztos azért mert veled voltam. -nevetett fel. -és mindig kérik, hogy mutassalak be. -mosolygott kedvesen. Megráztam a fejem és én is elmosolyodtam. -Na végre. Sokkal szebb vagy ha mosolyogsz. -mondta és felült az ágyon. Közeledett felém aztán kinyílt az ajtó. Mindketten oda kaptuk a fejünket. Steven mosolyogva megrázta a fejét. -Már tudom mit látott az az ápolónő. -nevetett fel. -Semmit nem látott de megyek mert készülődnöm kell. -álltam fel. -Hát persze, hogy nem látott semmit. Egyébként kicsit piros az arcod. -nevetett tovább. Harry megrázta a fejét mosolyogva aztán kedvesen rám mosolygott. Én pedig kimentem az ajtón és bementem a szobámba. Benéztem a tükörbe és nem kicsit volt piros az arcom. A francba. Gyorsan zuhanyoztam, aztán felöltöztem, fogat mostam, megcsináltam a hajam és lementem. Már nem volt ott szinte senki ezért gyorsan reggeliztem és át mentem a stúdióba Steven társaságában. Sétáltunk mert jó idő volt és körülbelül tíz percre van. Már majdnem oda értünk mikor megszólalt. -Mikor mondod el neki? -kérdezte. -Mégis mit? És kinek? -kérdeztem mert tényleg nem tudom, hogy mire is gondol.  -Harrynek, hogy szereted. -értetlenül néztem rá. -Nem szeretem. -nyomtam meg a nem szót. -Aha, -hagyta rám. -Mikor mondod el neki? -tette fel a kérdést. -Talán soha. -válaszoltam. -De most menjünk be. Késésben vagyunk. -mosolyogtam rá és bementem az ajtón mert idő közben oda értünk. Itt már mindenki sürgött-forgott. Az emberek fel-le mászkáltak és csinálták a dolgukat. Én beültem a fodrászhoz aztán a sminkeshez. Később el kellett mennem a stylisthoz. Amiről mindig Harry jut eszembe. Mármint a szóról, Stylist - Styles. Vicces. Na jó annyira nem de azért nekem tetszik. Persze minden ami vele kapcsolatos. Elpróbáltuk a bejövetelt és a sztár fellépő ma Tate lesz. Jövő héten pedig a One Direction végre találkozhatok velük.
Már csak fél óra volt a kezdésig amikor eszembe jutott Harry, vagyis oké egész nap a fejemben volt de most eszembe jutott, hogy mégis mivel jut el ide mikor nem is tud felállni egyedül. Gyorsan tárcsáztam egy csengés után felvette. -Hiányzom? -kérdezte köszönés nélkül és hallottam ahogy mosolyog. -Vicces, de nem csak azért hívlak mert eszembe jutott, hogy nem tudsz járni. Szóval, hogy jutsz el ide? -kérdeztem. -Tehát én járok a fejedben. -még így is el tudtam képzelni azt a kaján vigyort az arcán. -De nyugi Steven elvisz. -mondta én pedig sóhajtottam. -Oké akkor szia. -tettem volna le de közbe szólt. -Szia és ne aggódj mindjárt láthatsz. Tudom, hogy már alig várod. -magabiztos volt. -Csak szeretnéd. -és kinyomtam. Mekkora idióta és én mennyire imádom ezt az idiótát.
A színpadon állva észre vettem, hogy Harry már ide ért. Mosolyogva néztem aztán mintha csak megérezte volna, hogy nézem ő is rám nézett és elmosolyodott. Az első sorban ült, egy kék inget viselt farmer nadrággal és a haja előre hullott. Összességében remekül nézett ki. A műsor vezető megkocogtatta a mikrofonját ezért felé fordultam. -Lássuk ezen a héten ki lesz az első. Jessica megtartja a helyét vagy valaki más veszi át? -kérdezte leginkább magától. Pár percig várt aztán bejelentette, hogy ezen a héten ismét én lettem az első. -Jessica minden héten bezsebeled a győzelmet. Gratulálok, menj. Pihenj egy kicsit. -mondta nekem én pedig megöleltem L.A.-t és rohantam a tovább jutottaknak kijelölt helyre. A ma este Adam esett ki. Mostanában jól kijöttünk szóval sajnáltam de legalább nem valami közeli barátom vagy esetleg én. A versenyben már csak 6-an vagyunk. Kim, Lexi, Luke, Steven, a Hollywood Ending és én. Egyre szorosabb a verseny és egyre nagyobb az esélye, hogy kiessek. Ezért sokat kell hajtanom. A többiek elmentek egy szórakozó helyre ünnepelni és meg inkább vissza mentem a házba mert fáradt voltam. Zuhanyoztam és befeküdtem az ágyba. Egy ideje feküdtem mikor jött egy sms-em. 'alszol már?'  Harry küldte gyorsan vissza írtam hogy nem, és pár pillanat múlva válaszolt. 'akkor gyere át'  furán néztem ezért megkérdeztem 'hova?' nem értettem a dolgot mert tudomásom szerint bulizni mentek. 'a szobámba, nagyon unatkozom és nem tudok aludni' aztán eszembe jutott, hogy a lába miatt valószínűleg nem ment. 'menjek át?' kérdeztem vissza, tudom hogy ezt írta de akkor is. 'igen csak siess'  mikor elolvastam gondolkodtam menjek át hozzá? Tíz perce gondolkodtam mikor Harry írt egy újabb sms-t. 'Gyere már Jess. x'  nevetve felálltam és kimentem az ajtón. Aztán rájöttem, hogy bugyiban vagyok ezért gyorsan felkaptam egy pizsi nadrágot. Benyitottam Harryhez aki nyakáig betakarózva feküdt kezében a telefonjával. -Mi tartott ennyi ideig? -kérdezte. -Nadrágot húztam mert nem volt rajtam. -válaszoltam és becsuktam az ajtót. -Nem kellett volna húznod. -szomorkodott. -De gyere ide. -tartotta ki a takarót maga mellett. Fel másztam mellé és lefeküdtem. Harry felém fordult. -Gratulálok remek voltál ma is. -nézett rám felé fordítottam a tekintetemet. -Harry mi van rajtad? -kérdeztem mire fel emelte a takarót és csak egy alsó nadrág volt rajta. Megráztam a fejem és vissza tettem a takarót. -Ha akarod le is vehetem. -nevetett. -Inkább ne. -kértem. -Most mért? -piszkált tovább. -Na jó inkább megyek. -álltam volna fel de vissza húzott így rá estem. A pulzusom felgyorsult Harry mélyen a szemembe nézett és egyre közelített. Már majdnem megcsókolt mikor elfordítottam a fejem és bevágódtam mellé. Először kérdőn nézett rám de mikor nem fordultam felé elmosolyodott és ő is a plafont kezdte nézni. Harry egy idő után kezét a fejem alá tette én pedig közelebb csúsztam hozzá. Átölelt én pedig kezemet a mellkasára tettem és mélyen beszívtam az illatát. Harry derekamra tette a kezét és még közelebb húzott magához. Így aludtunk el. Ketten Harryvel a sötétben egymás karjaiban. Hát nem minden lány álma?

Köszönöm a kommenteket és a feliratkozókat:) már csak 1kell és megvan a 30. ez nekem nagy boldogság:)) Remélem tetszett a rész. Próbáltam hosszúra írni hát ez így sikerült:) 10komment és hozzom a következőt:) Puszii L.